The Old Testament Exegesis II course aims to introduce the specific exegetical problems related to the analysis of poetic, prophetic, and wisdom texts of the Old Testament. Poetic language is characterized by a distinctive vocabulary and features that differ from other types of texts. In prophetic texts, we deal with originally independent smaller units that were arranged together through a later editorial process to form prophetic books. Accordingly, exegesis starts from the final form of the text but proceeds toward uncovering the independent meaning of each shorter pericope. The course illustrates these specific issues through the analysis of concrete texts (Ps 42–43; 109; Isa 43:1–7; 49:1–6; Mal 3:13–17; Hab 2:1–5; Job 42:1–6; Prov 2; Eccl 3).
Habakuk könyve
Az Ószövetségi exegézis II kurzus célja az Ószövetség költői, prófétai és bölcsességirodalmi szövegeinek elemzésével kapcsolatos sajátos exegetikai problémák megismerése. A költői nyelv jellegzetes szókinccsel és más szövegektől eltérő sajátosságokkal rendelkezik. A prófétai szövegekben eredetileg önálló kisebb egységekkel van dolgunk, amelyeket egy későbbi szerkesztési folyamat rendelt egymás mellé, hogy prófétai könyveket hozzanak létre. Ennek megfelelően az exegézis a végső szövegformából indul ki, de továbbhalad az egyes rövidebb perikópák önálló jelentésének feltárására. A kurzus konkrét szövegek elemzésén keresztül mutatja be ezeket a sajátos kérdéseket (Zsolt 42–43; 109; Ézsaiás 43:1–7; 49:1–6; Malakiás 3:13–17; Hab 2:1–5; Jób 42:1–6; Péld 2; Préd 3).
Cursul de Exegeză a Vechiului Testament II urmărește familiarizarea cu problemele exegetice specifice analizei textelor poetice, profetice și sapientale ale Vechiului Testament. Limbajul poetic se caracterizează printr-un vocabular specific și prin trăsături distincte față de alte tipuri de texte. În textele profetice avem de-a face cu unități literare inițial independente, care au fost așezate una lângă alta printr-un proces redacțional ulterior pentru a forma cărți profetice. În consecință, exegeza pornește de la forma finală a textului, dar avansează spre descoperirea sensului propriu al fiecărei pericope mai scurte. Cursul ilustrează aceste probleme specifice prin analiza unor texte concrete (Ps 42–43; 109; Is 43:1–7; 49:1–6; Mal 3:13–17; Hab 2:1–5; Iov 42:1–6; Prov 2; Ecl 3).
Habacuc 2:4 este un text de o importanță majoră pentru teologia apostolului Pavel. Avem de-a face însă cu un text extrem de dificil (o constatare valabilă de altfel pentru întreaga carte a profetului Habacuc), iar traducerile – sau mai degrabă parafrazele – din edițiile de Biblie sau comentarii reprezintă doar variații interpretative ale textului ebraic. Acest studiu este dedicat impactului și interpretării lui Habacuc 2:4b, în special a conceptului credinței, pentru literatura teologică din epoca Reformei.
Habacuc 2:4 este un text de o importanță majoră pentru teologia apostolului Pavel. Avem de-a face însă cu un text extrem de dificil (o constatare valabilă de altfel pentru întreaga carte a profetului Habacuc), iar traducerile – sau mai degrabă parafrazele – din edițiile de Biblie sau comentarii reprezintă doar variații interpretative ale textului ebraic. Acest studiu este dedicat impactului și interpretării lui Habacuc 2:4b, în special a conceptului credinței, pentru literatura teologică din epoca Reformei.
The erudition, precision and commitment guiding this study is admirable. Nonetheless, while linguistic analysis may entice the reader with the promise of a higher degree of objectivity, preconceptions regarding the base text, its structuring, the construction of reading, and the interpretation of linguistic data involve a fair amount of subjective and debatable factors that confine Systemic Functional Linguistics within the methods to be tamed by responsible scholarship.
Ebben a tanulmányban két olyan vitatott szövegrészt vizsgálok meg Habakuk könyvéből (Habakuk 1,5 és 2,5), ahol a Masszoréta Szövegnél korábbi verziók egy, a masszoréta hagyománynál korábbi szövegvariánsba engednek betekintést. Az elemzésben Habakuk könyvének két legrégebbi tanúját hívom segítségül, a Septuagintát és a qumráni Habakuk pešert (illetve elemzem a hasonló irányba mutató szír Pesittát is). Az elemzésre kerülő szövegrészek esetében nagy valószínűséggel nem kései, hanem korai olvasatokról kell beszélnünk.
Ebben a tanulmányban két olyan vitatott szövegrészt vizsgálok meg Habakuk könyvéből (Habakuk 1,5 és 2,5), ahol a Masszoréta Szövegnél korábbi verziók egy, a masszoréta hagyománynál korábbi szövegvariánsba engednek betekintést. Az elemzésben Habakuk könyvének két legrégebbi tanúját hívom segítségül, a Septuagintát és a qumráni Habakuk pešert (illetve elemzem a hasonló irányba mutató szír Pesittát is). Az elemzésre kerülő szövegrészek esetében nagy valószínűséggel nem kései, hanem korai olvasatokról kell beszélnünk.
The Book of Habakkuk is well-known for using a very sophisticated language in terms of semantics, poetics, or rhetorical structure, causing tremendous difficulties to later interpreters, both ancient and modern. For this reason, from a diachronic perspective, textual deviations from the canonical Massoretic tradition could be mere relics of the perplexity of confused translators or scribes.
Scopul acestei cercetări este pregătirea unui comentariu critic asupra cărții profetului Habacuc. Analiza va lua în considerare cele mai importante rezultate din cercetările asupra cărților profetice din punct de vedere filologic, redacțional, fenomenologic, istoric, arheologic și teologic.
Pages
- 1
- 2
- 3
- 4
- următoarea ›
- ultima »
