A kurzus célja az újszövetségi görög mondattan rendszerezett áttekintése. A hallgatók elsajátítják az egyszerű mondat belső logikáját – az alany, állítmány, tárgy, határozók és jelzők szintaktikai viszonyait, különös tekintettel a genitivus és dativus gazdag mondattani tipológiájára –, valamint az összetett mondatok szerkezetét (feltételes, cél-, ok-, idő-, következményes, vonatkozó mellékmondatok).
Tantárgyak
|
Papp György · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi BB73 · Görög nyelv III |
Papp György · Kredit 3 · Szem 4 · Tavaszi BB74 · Görög nyelv IV A kurzus az újszövetségi görög nyelvi képzés lezáró szakasza, amely a szöveg irodalmi és stilisztikai sajátosságaira fókuszál. A hallgatók megismerkednek a szó- és mondatrendi alakzatokkal (hiperbaton, prolepszis, khiazmus), a rövidítés és az ismétlés/halmozás stílusalakzataival (ellipszis, anafora, klimax, aszindeton), valamint a szóképekkel és trópusokkal (metafora, metonímia, hiperbola, litotész, irónia). |
|
Kállay Dezső · Kredit 4 · Szem 6 · Tavaszi A kurzus hozzásegíti a hallgatót az újszövetségi exegézis modern módszertanának elsajátításához: a kritikai szövegkiadások használatához, a szövegek nyelvi, irodalmi, történeti és teológiai elemzéshez, az exegézist támogató hagyományos és digitális eszközök megismeréséhez. |
Éles Éva · Kredit 5 · Szem 7 · Őszi Az újszövetségi exegézis nyelvtudományi és történeti módszerei hasznos eszközök a textus objektivizálásában, keletkezési körülményeinek feltárásban és eredeti értelme megközelítésében. |
|
Éles Éva · Kredit 4 · Szem 8 · Őszi Az újszövetségi exegézis nyelvtudományi és történeti módszerei hasznos eszközök a textus objektivizálásában, keletkezési körülményeinek feltárásban és eredeti értelme megközelítésében. Kizárólagos módszer nem létezik, viszont a különféle módszerek kiegészítik, vagy kiegészíthetik egymást, ugyanis más-más oldalról közelítik meg a textust. |
Tasnádi István · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi BH01 · Egyetemes egyháztörténet I Ez a korszak a keresztyén egyház kialakulásától a negyedik egyetemes zsinat lezárásáig követi figyelemmel az egyház történetét. A tárgy célja bemutatni azokat az eseményeket, amelyek következtében kikristályosodik az egyház tanítása és szervezeti egysége. Ugyanakkor bemutatjuk a keresztyénüldözések korát is, kitérve azokra a jellemzőkre, amelyek révén az egyháznak sikerült megmaradni az ellenséges környezetben. |
|
Kolumbán Vilmos József · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi BH02 · Egyetemes egyháztörténet II Ez a korszak a keresztyén egyház tanításának kialakulásának kezdetétől az ezredfordulóig követi figyelemmel az egyház történetét. Célja bemutatni az egyház tanításának kialakulását, a nyugati keresztyénség kialakulásának első csíráit, valamint a pogány népek körében végzett missziót. Emellett hangsúlyt kap a nyugat-európai kultúra megszületésében jelentős szerepet betöltő karoling reneszánsz, a német császárság megszületése, valamint a pápaság és a világi hatalom viszonya. |
Tasnádi István · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi BH03 · Egyetemes egyháztörténet III A virágzó középkor egyháztörténete a megerősödött és intézményesült egyház történetének a kora. A tárgy megismerteti ennek a korszaknak a fontosabb eseményeit: az egyház megújítására tett törekvéseket, a függetelenség kivívását, a korszak meghatározó teológiai irányzatát, valamint a nyugati egyház nagy válságait is. A tárgy célja rámutatni az egyházi élet megújításának szükségességére, a középkori szerzetesrendek kialakulásának fontosságára, valamint a reformzsinatok szükségességére. |
|
Tasnádi István · Kredit 3 · Szem 4 · Tavaszi BH04 · Egyetemes egyháztörténet IV Az előadások során a reneszánsz-kori egyház történetével, valamint az előreformátori mozgalmak történetével ismerkedünk meg, kiemelve azokat az eseményeket, amelyek az egyház megújítását indokolják. Az előreformátori mozgalmak ismertetésével betekintést nyerünk az egyház megújításának különböző aspektusaiba. |
Tasnádi István · Kredit 3 · Szem 5 · Őszi BH05 · Egyetemes egyháztörténet V A tárgy célja bemutatni a reformáció legjelentősebb személyiségeit és eseményeit. Luther, Kálvin és Zwingli életrajzán keresztül betekintést nyerünk a reformátorok meggyőződésének, teológiájának kialakulásába. |
|
Kolumbán Vilmos József · Kredit 4 · Szem 7 · Őszi BH07 · Egyetemes egyháztörténet VII A tárgy célja az, hogy bemutassa az egyetemes egyháztörténet 19-20. századi történetének legjelentősebb eseményeit. A kurzus elsősorban a protestáns teológiai irányzatokra és nagyobb jelentőségű események ismertetésére korlátozódik. Olyan teológiai irányzatok kerülnek bemutatásra, amelyek az globálisan hatottak a protestáns egyházakra. |
Ősz Sándor Előd · Kredit 4 · Szem 5 · Őszi BH08 · Protestáns egyháztörténet I Az egyháztörténeti ismeretek – amellett, hogy kognitív szempontból nagyon fontosak – hozzájárulnak a református identitás megerősödéséhez. Nem lehet református öntudatról, identitásról beszélni, úgy hogy nem ismerjük annak a közöségnek az eredetét, gyökereit. |
|
Ősz Sándor Előd · Kredit 4 · Szem 6 · Tavaszi BH09 · Protestáns egyháztörténet II Az egyháztörténeti ismeretek – amellett, hogy kognitív szempontból nagyon fontosak – hozzájárulnak a református identitás megerősödéséhez. Nem lehet református öntudatról, identitásról beszélni, úgy hogy nem ismerjük annak a közöségnek az eredetét, gyökereit. |
Kovács Sándor · Kredit 4 · Szem 6 | 8 · Tavaszi BH11U · Unitárius egyháztörténet IV A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék és kritikusan értelmezzék az angol és amerikai unitárius/univerzalista teológia fejlődést, annak elméleti alapjait és történeti összefüggéseit, különösen a magyar unitárius egyház hitelvi és intézményes fejlődésére. |
|
Ősz Sándor Előd · Kredit 2 · Szem 2 · Tavaszi BH31 · Latin nyelv I A kurzus célja a teológiai és egyházi latin nyelvhasználat megismerése és elsajátítása. A nyelvtani ismeretek mellett a kurzus történeti, művészettörténeti és teológiai szövegek segítségével szemlélteti a latin kifejezésmódot. A nyugati egyház „teológiai anyanyelve 17 évszázadon keresztül a latin volt, a nyelv ismerete nélkül nehezebben érthető meg ez a teológiai gondolkodás. |
Ősz Sándor Előd · Kredit 2 · Szem 3 · Őszi BH32 · Latin nyelv II A kurzus célja a teológiai és egyházi latin nyelvhasználat megismerése és elsajátítása. A nyelvtani ismeretek mellett a kurzus történeti, művészettörténeti és teológiai szövegek segítségével szemlélteti a latin kifejezésmódot. A nyugati egyház „teológiai anyanyelve 17 évszázadon keresztül a latin volt, a nyelv ismerete nélkül nehezebben érthető meg ez a teológiai gondolkodás. |
|
Ősz Sándor Előd · Kredit 1 · Szem 4 · Tavaszi BH33 · Latin nyelv III A kurzus célja a teológiai és egyházi latin nyelvhasználat megismerése és elsajátítása. A nyelvtani ismeretek mellett a kurzus történeti, művészettörténeti és teológiai szövegek segítségével szemlélteti a latin kifejezésmódot. A nyugati egyház „teológiai anyanyelve" 17 évszázadon keresztül a latin volt, a nyelv ismerete nélkül nehezebben érthető meg ez a teológiai gondolkodás. |
Kovács Sándor · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi BH51 · Vallástörténet I A kurzus célja a hallgatók bevezetése az ókori vallási kultúrák és a világvallások történetébe, kialakulásuk, tanításuk és mai állapotuk megismerése révén. A tárgy a leendő lelkészek számára elengedhetetlen ismereteket kínál, amelyek révén megérthetik az egyes vallások történeti fejlődését, filozófiai hátterét és kulturális hatását. |
|
Kovács Sándor · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi BH52 · Vallástörténet II A kurzus a Vallástörténet I. folytatásaként átfogó képet ad a világvallásokról, különös tekintettel azok kialakulására, tanításaira és jelenkori szerepére. A félév az indiai vallási rendszerek filozófiai elmélyítésével indul: mivel a hinduizmus és India vallásos világának alapjait a hallgatók már az első félévben megismerték, most az ortodox filozófiai iskolák rendszerével foglalkozunk, majd a heterodox rendszerekre (dzsainizmus, buddhizmus) térünk át. |
Koppándi Botond Péter · Kredit 2 · Szem 7 · Őszi BN17 · Teológiai angol nyelv I A tantárgy célja, hogy a hallgatót bevezesse az angol teológiai szaknyelv használatába. A kurzus során a hallgató megismeri a leggyakrabban használt teológiai szakkifejezéseket angol nyelven, képessé válik azokat szövegkörnyezetben felismerni, összefüggéseiben érteni és szabatosan használni írásban és beszédben. |