Egyetemes egyháztörténet IV

Az előadások során a reneszánsz-kori egyház történetével, valamint az előreformátori mozgalmak történetével ismerkedünk meg, kiemelve azokat az eseményeket, amelyek az egyház megújítását indokolják. Az előreformátori mozgalmak ismertetésével betekintést nyerünk az egyház megújításának különböző aspektusaiba.

Kompetenciák

Ismeret

A hallgató a tárgy elvégzése után képes:
– Ismeri a reneszánsz és humanizmus főbb jellemzőit és ezek hatását az egyházi gondolkodásra; érti a reneszánsz pápaság intézményes és teológiai sajátosságait.
– Ismeri a középkori zsinatok (Pisa, Konstanz, Basel, Ferrara–Firenze) főbb döntéseit, azok politikai és egyházi következményeit.
– Ismeri az előreformátori mozgalmak jellegzetességeit, és el tudja helyezni szerepüket a reformáció előkészítésében.
– Ismeri a korszak meghatározó személyiségeit és azok tanításait.

Képességek

A hallgató a tárgy elvégzése után képes:
– A késő középkor egyháztörténeti folyamatait összefüggéseiben értelmezni.
– Megfogalmazni a reformáció közvetlen előzményeit, kiváltó okait és teológiai előfutárait.
– Párbeszédet folytatni vitatott egyháztörténeti kérdésekről, felismerve a különböző felekezetek/csoportok nézőpontját és teológiai érvelését.
– A késő középkorból származó forrásszövegeket értelmezni.

Felelősségvállalás és autonómia

A hallgató a tárgy elvégzése után:
– Kritikusan és önállóan gondolkodik a késő középkor egyháztörténeti folyamatainak értékelésekor, elkerülve mind az idealizáló, mind az egyoldalúan elmarasztaló ítéletalkotást.
– Teológiai látásmódjába beépíti a korszak tanulságait: össze tudja kapcsolni a középkori zsinatok lefolyását a református egyház zsinati elvével.
– Felelősen alkalmazza az egyháztörténeti ismereteket liturgikus és igehirdetési kontextusokban: képes a korszak eseményeit és szellemi áramlatait prédikációban és gyülekezeti oktatásban hasznosítani.
– Tudatosan viszonyul a késő középkorban kialakult dogmákhoz, és az egyháztörténeti tanulságokat a mai egyházi és teológiai élet kihívásaihoz kapcsolja.

Óraszerkezet

# Cím Szeminárium
1 A pisai zsinat A középkori zsinatok jellegzetességei
2 A konstanzi zsinat Luxemburgi Zsigmond szerepe az egyházszakadás felszámolásában
3 A bázeli zsinat Konciliarizmus és kurializmus
4 A Ferrara-firenzei zsinat Egyesülési törekvések a keleti és nyugati egyház között
5 John Wycliffe
6 Jan Hus
7 Megújulási mozgalmak
8 Rotterdami Erasmus
9 A magyar egyház a késő középkorban
10 Thomas Morus
11 Girolamo Savonarola és Firenze
12 A reneszánsz pápaság I.
13 A reneszánsz pápaság II.
14 Összefoglalás

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 1 1 0
28 óra/szemeszter 14 14 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 75
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 35
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 10
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 0
Személyre szabott konzultáció 2
Szorgalmi idő összesen 47

Vizsgáztatás

A hallgató szóbeli vizsga formájában ad számot a félév során elsajátított ismereteiről és képességeiről. A vizsgáztatás szempontjai:
A hallgató koherensen el tudja helyezni a korszak főbb eseményeit és folyamatait a késő középkor összefüggésrendszerében.
Képes különbséget tenni a korszak különböző teológiai irányzatai (pl. konciliarizmus és kurializmus) között.
Meg tudja fogalmazni, hogyan hasznosíthatók a késő középkor egyháztörténeti eseményei igehirdetési vagy gyülekezeti oktatási kontextusban.

Bibliográfia

Könyv