Egyetemes egyháztörténet I

Ez a korszak a keresztyén egyház kialakulásától a szentháromságtani viták lezárásáig követi figyelemmel az egyház történetét. A tárgy célja bemutatni azokat az eseményeket, amelyek következtében kikristályosodik az egyház tanítása és szervezeti egysége. Ugyanakkor bemutatjuk a keresztyénüldözések korát is, kitérve azokra a jellemzőkre, amelyek révén az egyháznak sikerült megmaradni az ellenséges környezetben.

Kompetenciák

Ismeret

A hallgató a tárgy elvégzése után:
– Ismeri a keresztyén egyház kialakulásának folyamatát pünkösdtől a kalcedoni zsinatig.
– Ismeri az ősegyházi eretnekségeket, azok teológiai tartalmát és az egyház reakcióját.
– Ismeri az apostoli atyák és egyházatyák irodalmát, gondolkodásuk jellegzetességeit és szerepüket a keresztyén teológia rendszeresítésében.
– Ismeri a hitvallási formulák és a bibliai kánon kialakulásának folyamatát, kulcsdokumentumait (Apostoli Hitvallás, Niceai–Konstantinápolyi Hitvallás).
– Ismeri az első négy egyetemes zsinat hátterét, lefolyását, döntéseit és dogmatörténeti jelentőségét.

Képességek

A hallgató a tárgy elvégzése után képes:
– Helyesen értelmezni és összefüggésrendszerbe helyezni az ősegyház életének fontosabb eseményeit, felismerni az egyháztörténeti folyamatok belső logikáját és összefüggéseit.
– Különbséget tenni az óegyházban felmerülő orthodox és heterodox gondolatok között és azokat összehasonlítani modern teológiai irányzatokkal és jelenségekkel.
– Elemezni és értelmezni elsődleges forrásokat a történeti kontextus figyelembevételével.
– Szakirodalmi munkákat kritikusan olvasni.
– Összefoglalni egy-egy egyháztörténeti témakört, a forrásokra és szakirodalomra alapozva érveket felsorakoztatni és álláspontot kifejteni.

Felelősségvállalás és autonómia

A hallgató a tárgy elvégzése után:
– Kritikusan és önállóan gondolkodik az óegyházi történeti folyamatok értékelésekor, elkerülve az anakronisztikus ítéletalkotást.
– Teológiai látásmódjába beépíti az óegyház idején kialakult dogmatikai alaptételeket, ismerve azok tartalmát.
– Felelősen alkalmazza az egyháztörténeti ismereteket liturgikus és igehirdetési kontextusokban: képes a korai egyháztörténet eseményeit prédikációban és gyülekezeti oktatásban hasznosítani.
– Tudatosan viszonyul az ősegyházban kialakult dogmákhoz, és az egyháztörténeti tanulságokat a mai egyházi és teológiai élet kihívásaihoz kapcsolja.

Óraszerkezet

# Cím Szeminárium
1 Bevezetés
2 Az ősegyház
3 Az egyház és a Római Birodalom
4 Eretnekség a korai egyházban
5 Pogány eredetű eretnekségek
6 Az apostoli atyák
7 Az egyházatyák
8 Hitvallás és kánon
9 Kultusz és egyházszervezet
10 Nagy Konstantin és kora
11 A niceai zsinat
12 A konstantinápolyi zsinat

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 2 0 0
28 óra/szemeszter 28 0 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 75
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 40
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 5
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 0
Személyre szabott konzultáció 2
Szorgalmi idő összesen 47

Vizsgáztatás

A hallgató szóbeli vizsga formájában ad számot a félév során elsajátított ismereteiről és képességeiről. A vizsgáztatás szempontjai:
A hallgató koherensen és időrendben el tudja helyezni az egyház kialakulásának főbb állomásait pünkösdtől a kalcedoni zsinatig. Képes felvázolni az események belső logikáját és összefüggéseit.
Képes különbséget tenni az orthodox és heterodox álláspontok között.
Ismeri az apostoli atyák és egyházatyák műveit és képes elhelyezni azokat a protestáns teológia kontextusába.
Meg tudja fogalmazni, hogyan hasznosíthatók a korai egyháztörténet eseményei igehirdetési vagy gyülekezeti oktatási kontextusban.

Bibliográfia

Könyv