Subiectul acestui curs este examinarea teologică și practică, înțelegerea și însușirea misiologiei, o disciplină de frontieră a dialogului teologic contemporan. Pe de o parte, studentul va învăța despre conceptul de misiologie (în unitatea triplă a kerugmei, koinoniei și diaconiei), precum și despre perspectiva teologică asupra misiologiei și reflecția obiectivă asupra teologiei. Pe de altă parte, din punct de vedere practic, studentul va obține o perspectivă asupra relației dintre misiune și biserică și asupra celor mai importante probleme ale practicii ecleziastice a misiunii.
Horváth Levente
A tárgy témája a kortárs teológiai párbeszéd határtudományának, a missziológiának teológiai és gyakorlati vizsgálata, megértése és elsajátítása. A hallgató egyfelől megismerkedik a missziológia fogalmával (a kérügma, koinónia és diakónia hármas egységében), valamint a missziológiára való teológiai, és a teológiára való missziológiai rálátassal és tárgyszerű reflektálással. Másfelől, a hallgató gyakorlati szempontból betekintést nyer a misszió és egyház kapcsolatának és a misszió egyházi gyakorlatának legfontosabb kérdéseibe.
A tárgy témája a kortárs teológiai párbeszéd határtudományának, a missziológiának teológiai és gyakorlati vizsgálata, megértése és elsajátítása. A hallgató egyfelől megismerkedik a missziológia fogalmával (a kérügma, koinónia és diakónia hármas egységében), valamint a missziológiára való teológiai, és a teológiára való missziológiai rálátassal és tárgyszerű reflektálással. Másfelől, a hallgató gyakorlati szempontból betekintést nyer a misszió és egyház kapcsolatának és a misszió egyházi gyakorlatának legfontosabb kérdéseibe.
An introduction to the literature and themes of the patristic period, from the first to the seventh centuries. Emphasis will be on reading and discussing primary sources in translation. The primary themes to be pursued are the formation of Christian doctrine of God, Christ, salvation, and eschatology; the church, specifically, its character, worship, structure, and relation to the world; spiritual life, especially ascetical and monastic differentiations; the interpretation of the bible; finally, the relation of faith and culture.
An introduction to the literature and themes of the patristic period, from the first to the seventh centuries. Emphasis will be on reading and discussing primary sources in translation. The primary themes to be pursued are the formation of Christian doctrine of God, Christ, salvation, and eschatology; the church, specifically, its character, worship, structure, and relation to the world; spiritual life, especially ascetical and monastic differentiations; the interpretation of the bible; finally, the relation of faith and culture.
A Dogmatörténet II. kurzus a 381-es konstantinápolyi zsinattól a reformáció utáni korig terjedő dogmafejlődés főbb állomásait tárgyalja, a Dogmatörténet I. folytatásaképpen. A kurzus az antropológia, a bűn- és kegyelemtan, a krisztológia kiengesztelés-teológiai vonatkozásai, a szoteriológia, az egyháztan, a szentségtan és az eszkatológia történeti fejlődésével foglalkozik – a patrisztikától a skolasztikán és a reformáción át a posztreformátori korig.
A Dogmatörténet I. kurzus az egyetemes keresztyén dogmafejlődés főbb állomásait mutatja be az apostoli atyák korától az 381-es konstantinápolyi zsinatig. A kurzus elsődleges célja, hogy a hallgatók megismerjék az óegyházi teológia gondolkodóit, vitáit és döntő hozadékát, különös tekintettel a Szentháromság-tan és a krisztológia klasszikus megfogalmazásaira vezető folyamatokra.
A Hitvallásismeret II. kurzus a Heidelbergi Káté (1563) második és harmadik részét dolgozza fel – a hálás élet etikáját, a sákramentumok teológiáját, a tíz parancsolatot és az imádságot –, miután a Hitvallásismeret I. kurzus az első részt (az ember nyomorúsága és a megváltás) tárgyalta. A kurzus interdiszciplináris perspektívában helyezi el a kátét: egyszerre tekinti azt dogmatörténeti dokumentumnak, pedagógiai eszköznek és a református igehirdetés normatív forrásának.
A Hitvallásismeret I. kurzus a református egyház legfontosabb hitvallási iratával, a Heidelbergi Kátéval (1563) foglalkozik. A hallgatók megismerkednek a Káté keletkezéstörténetével, teológiai és lelkigondozói jellegével, patrisztikus és középkori gyökereivel, valamint a 16. századi református-lutheránus-katolikus vitaszituációval. A kurzus célja nem csupán a hitvallás szövegének ismerete, hanem annak megértése, miként működhet a Heidelbergi Káté élő, igehirdetést szabályozó normaként a gyülekezeti gyakorlatban - a Szentírás jobbra tanítás elvének folyamatos nyitottságában.