Acest curs analizează în detaliu capitolele 14 și 15 din Evanghelia după Marcu. Cursurile vor clarifica aspecte introductive ale Evangheliei după Marcu, vor explora caracteristicile interpretării narativei patimilor Domnului și vor analiza în detaliu fiecare pasaj, folosind metode exegetice cunoscute. Analiza va compara în mod special narațiunile patimilor din Evangheliile după Matei, Luca și Ioan, evidențiind asemănările și diferențele.
Éles Éva
A kurzus konkrétan a Mk 14–15 fejezeteit veszi vizsgálat alá. Az előadások tisztázzák Márk evangéliumának bevezetéstani kérdéseit, feltárják a passiótörténet műfajának hermeneutikai jellegzetességeit, ezt követően egy-egy perikópa exegetikai elemzése történik a már ismert módszertani szempontok alapján. Az exegetikai elemzés külön hangsúlyt fektet a Máté, Lukács és János passiótörténetekkel való összevetésre, a hasonlóságok és különbségek értékelésére.
A Hegyi Beszédben az emberek egymáshoz fűződő viszonyát ugyanaz a komolyság, mélység és radikalitás határozza meg, mint az ember és Isten kapcsolatát. Az antitézisek számolnak azzal, hogy a tanítványok Isten országának polgáraiként nem mentesülnek a gonoszsággal való konfrontációtól. Az erőszakkal való találkozásokban is meg kell mutatkoznia annak, hogy a tanítvány az Atya akaratának van alárendelve, és a megtorlás jogáról úgy mond le, hogy rábízza azt az Atyára.
Minden kezdet alkalmával Istent illeti a gondolat. Hadd nevezzük el eulógia vasárnapjának ezt a mait: amikor útjára indul egy terv, egy tanév, egy levél, egy üzenet, egy bátorítás legyen első szava eu-logia, eu-logétosz, jó-mondás, így kapcsolódva be a teremtés rendjébe, hiszen amikor útjára indítja a világunkat az Úr: eulógiát zeng – cantus firmusként – íme, minden milyen jó!
A sziklára épült, Szicília történelmének hordalékaival felékesített Enna városa jelezte, hogy nemsokára a Palermo-Catania autópálya festményszerű Etna-panorámája bukik elő és bűvöl el legalább egy órán át, míg a reptérnél elfogy az utunk és a dolce vitánk. Ennát már messze elhaladtuk, az Etnát viszont hiába kerestük, köddé vált. A homályos, triviális kontúrokon csúszkáló pillantásunkat semmi nem akasztja meg. Borús az idő, sok a felhő – gondoljuk, és elfogadjuk, hogy most elmarad az Etna-kényeztetés. Az utasfelvételnél kiderült, hogy az Etna reggel nyugtalanul ébredt.
Péter levelei múlt századbeli rehabilitációja a szöveg és hagyomány kapcsolatának feltárására is kihatott. A szakirodalom megállapítása szerint nincs az Újszövetségnek még egy olyan levele, amely annyira támaszkodna a hagyományra, mint Péter első levele.1 Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk meg, hogy mit jelent ez a megállapítás az 1Pt 5,8–9 vonatkozásában. Tehát célkitűzésünk az 1Pt-ben ábrázolt ördögkép hagyományanyagának vizsgálata a szövegkörnyezetben elfoglalt helyének és szerepének figyelembevételével.
A felolvasott ige a Hegyi Beszéd (Mt 5–7) egyik legvitatottabb, legkényelmetlenebb részét képezi, amolyan szorongásra hajlamosító igerész. Igen találó ez a megnevezés: Hegyi Beszéd. Nemcsak a földrajzi kontextus miatt, hanem azért is, mert valóban kihegyezett, kiélezett intelmek, buzdítások sorakoznak szorosan egymás mellett. Az utolsó két antitézist tartalmazza a felolvasott igerész. Az antitézisek (műfajilag és tartalmilag) mind mind azt üzenik, hogy Jézusnak a világban való megjelenésével a megszokott (lekerekített, lecsiszolt) rend szálanként felbomlik.
Isten Országa legátfogóbb fogalma az Újszövetségnek – visszavetülésben az Éden kertig terjed, és majd az eszkatonban teljesedik ki. Isten uralmára, királyságára, országára vonatkozó távlatok bennünket ott indítanak cselekvésre, ahol vagyunk: a családban, a gazdaságban, a kultúrában és természetben, a politikában és egyházban – mert mindenütt csak egy a szükséges: keressétek először az Isten országát.
Pages
