Egyetemes egyháztörténet III

A virágzó középkor egyháztörténete a megerősödött és intézményesült egyház történetének a kora. A tárgy megismerteti ennek a korszaknak a fontosabb eseményeit: az egyház megújítására tett törekvéseket, a függetelenség kivívását, a korszak meghatározó teológiai irányzatát, valamint a nyugati egyház nagy válságait is. A tárgy célja rámutatni az egyházi élet megújításának szükségességére, a középkori szerzetesrendek kialakulásának fontosságára, valamint a reformzsinatok szükségességére.

Kompetenciák

Ismeret

A hallgató a tárgy elvégzése után:
– Átlátja a virágzó középkor belső fejlődési logikáját és érti, hogy e folyamat miként alapozta meg a reformáció igényét.
– Ismeri az egyházi és a világi hatalom viszonyának középkori működését: a pápaság világuralmi törekvéseinek teológiai alapjait, intézményi eszközeit és politikai korlátait.
– Ismeri a középkori eretnekségek teológiai tartalmát, társadalmi hátterét és az egyházi válasz formáit.
– Ismeri a középkori szerzetesrendek kialakulásának körülményeit, lelkiségük jellegzetességeit, és azt a szerepet, amelyet az egyházon belüli megújulás és az eretnekségek elleni fellépés terén betöltöttek.
– Ismeri a középkor nagy teológiai és filozófiai rendszereit.

Képességek

A hallgató a tárgy elvégzése után képes:
– A virágzó középkor egyháztörténeti folyamatait összefüggéseiben értelmezni.
– Különbséget tenni a középkori eretnekségek és a hivatalos egyház tanítása között.
– Felismerni az eretnek mozgalmak és a reformáció közötti eszmetörténeti összefüggéseket.
– A középkori egyháztörténet eseményeit mai teológiai reflexió kiindulópontjaként felhasználni.
– A virágzó középkorból származó forrásszövegeket értelmezni.

Felelősségvállalás és autonómia

A hallgató a tárgy elvégzése után:
– Kritikusan és önállóan gondolkodik a középkori egyháztörténeti folyamatok értékelésekor, elkerülve mind az idealizáló, mind az egyoldalúan elmarasztaló ítéletalkotást.
– Teológiai látásmódjába beépíti a korszak tanulságait: felismeri az egyházi és világi hatalom összefonódásának előnyeit és veszélyeit.
– Felelősen alkalmazza az egyháztörténeti ismereteket liturgikus és igehirdetési kontextusokban: képes a korszak eseményeit és szellemi áramlatait prédikációban és gyülekezeti oktatásban hasznosítani.
–Tudatosan viszonyul a virágzó középkorban kialakult dogmákhoz, és az egyháztörténeti tanulságokat a mai egyházi és teológiai élet kihívásaihoz kapcsolja.

Óraszerkezet

# Cím Szeminárium

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 1 1 0
28 óra/szemeszter 14 14 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 75
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 35
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 10
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 0
Személyre szabott konzultáció 2
Szorgalmi idő összesen 47

Vizsgáztatás

A hallgató szóbeli vizsga formájában ad számot a félév során elsajátított ismereteiről és képességeiről. A vizsgáztatás szempontjai:
A hallgató koherensen el tudja helyezni a korszak főbb eseményeit és folyamatait a virágzó középkor összefüggésrendszerében.
Képes különbséget tenni az egyházon belüli reform- és eretnektörekvések között.
Meg tudja fogalmazni, hogyan hasznosíthatók a virágzó középkor egyháztörténeti eseményei igehirdetési vagy gyülekezeti oktatási kontextusban.

Bibliográfia

Könyv