Küroszi Theodórétosz A görög betegségek orvoslása című munkájának jelen kötete újabb négy fejezetben mutatja be a keresztyén teológiának az ókori görög filozófiával és vallással folytatott párbeszédét.
István Pásztori-Kupán
A milánói rendelet latin és görög szövegváltozatai, a közösség tulajdonjogának elismerése, illetve a megfogalmazás módja és hangsúlyai tizenhét évszázad távlatából is tanulságosak. Ez tehát a tulajdonképpeni restitutio ad institutionem, ti. nem csupán az intézménynek (ad institutum) történő, hanem legalább annyira az okulásunkra (ad institutionem nostram) szolgáló helyreállítás. Sőt: helyreigazítás.
Küroszi Theodórétosz (393–460) egyházatyának A görög betegségek orvoslása című, 12 részből álló terjedelmes apologetikai munkája betekintést nyújt a keresztyén teológia és a görög filozófia ókori vitájába. Szerzőnk nem úttörő ebben a műfajban, sőt: munkája bevallottan a korábbi tanítók hagyományára épül, de nem marad le sem Alexandriai Kelemen Sztrómatája, sem Caesareai Euszebiosz Praeparatio evangelicája, sem Órigenész Kelszosz ellen írt műve mögött.
Proiectul de cercetare include traducerea și editarea bilingvă (greacă și maghiară) cu note explicative a operei intitulate „Terapia maladiilor grecești” de Teodoret de Cir. Compusă în prima jumătate a secolului al V-lea, tratatul voluminos constând din 12 cărți este considerată ca fiind ultima mare apologie creștină a erei patristice, și totodată una dintre cele mai reușite răspunsuri ale părinților privind relația dintre teologia creștină și, respectiv, filosofia și religia elenă.
Küroszi Theodórétosz (393–460) egyházatyának A görög betegségek orvoslása című apologetikai munkája betekintést nyújt a keresztyén teológia és a görög filozófia ókori vitájába. Szerzőnk nem úttörő ebben a műfajban, sőt: munkája bevallottan a korábbi tanítók hagyományára épül, de nem marad le sem Alexandriai Kelemen Sztrómatája, sem Caesareai Euszebiosz Praeparatio evangelicája, sem Órigenész Kelszosz ellen írt műve mögött.