A Római levél 7. fejezete körüli vita az utóbbi évtizedekben sem veszített lendületéből, sőt, hevesebben folyik, mint valaha. W. G. Kümmel 1929-ban megjelent munkája jelentős fordulatot hozott a kutatás történetében, az eltelt nyolcvanöt esztendő szakirodalma mégis azt mutatja, hogy a pillanatnyi egyensúly, az akkor körvonalazódni látszó konszenzus ellenére a kutatók mindmáig nem jutottak közös álláspontra még a legalapvetőbb kérdésekben sem. Dunn nyomán így jellemezhetjük a helyzetet: Az a mód, ahogy Pál teológiájáról gondolkodunk, nagymértékben attól függ, ahogy a Róm 7-re tekintünk.