Kétségtelen hogy amikor az erdélyi református egyház jellegéről beszélünk akkor mindenkinek a népegyházi sajátosság jut elsőként eszébe. Ha bármilyen közegyházi beszédben az egyházban végzett szolgálat kudarcairól sikertelenségeiről a nehéz sokszor szinte lehetetlennek tűnő próbálkozásokról esik szó a népegyházi jelleget okoljuk vagy legalábbis nagyon pejoratív értelemben használjuk ezt a jellemzőt szinte minden további próbálkozás lehetőségét kizárva. Vajon mennyiben helytálló ez?
Teologie sistematică
A „russzkij mir” („orosz világ”) egy képlékeny eszme amely Ukrajna orosz inváziójával került a figyelem középpontjába mint a háború ideológiai alapja. A fogalom jelentése vagy legalábbis annak publikus meghatározása változásokon ment keresztül. Míg megfogalmazása szakaszában a nyelvi-kulturális határokon átívelő orosz közösség eszméje ártalmatlannak tűnt addig a 2000-es évektől – Putyin hatalomra kerülésével illetve az Orosz Ortodox Egyház [OOE] által eszközölt jelentésmódosulás nyomán – a „russzkij mir” az orosz birodalmi eszmék foglalata és eszköze lett.
A cikkemben arra a kérdésre kívántam választ keresni hogy vajon mi jellemzi az embert mi és hogyan befolyásolja emberképünk alakulását. Az elmúlt századokban határozott változás következett be abban ahogyan az emberek egymásról gondolkodnak és egymáshoz viszonyulnak. Mindezek nagyban hozzájárultak az emberkép alakulásához és sok új kutatáshoz vezettek amelyek megcáfolják azt hogy csak az erős maradhat fenn. Ezek a kutatások azt húzzák alá hogy az ember alapvetően együttműködésre hivatott lény.
Hogyan válhatunk érzékennyé a segítő hivatás jelenkori problémáira mire van szükség a hatékony segítő háló kiépítéséhez? Vizsgálódásom tárgya hogy hogyan befolyásolhatja a transzgenerációs delegáltság a társadalmi igény és presztízs a digitális kor a segítő kapcsolatokat. Milyen változásokat hoz a segítő hivatások területén módszereiben az etikai gondolkodásban a különböző társadalmi szereplők közötti párbeszédben? Fókuszban a hiteles segítő valósága az emberkép körüli tisztánlátás és az etikai gondolkodás valamint a fogalmak tisztázása és a helyén kezelése.
Ebben az írásban igyekszünk feltárni a földművelés és a hagyományos falusi életmód teológiai dimenzióit. A legföldibb foglalkozásnak több köze van az éghez mint gondolnánk. A földet művelni és őrizni a lehető legemberibb dolog ugyanakkor Isten egyik első parancsának teljesítése. A teremtett világhoz való viszonyunk összefügg az Alkotó iránti kapcsolatunkkal. A föld élete és egészsége elválaszthatatlan a mi életünktől és egészségünktől.
Tanulmányom két tudásterület a természettudomány és a teológia alapvető különbségeit vizsgálja. Közismert tény hogy a természettudomány empirikus megfigyelésen és kísérleteken alapszik míg a teológia a hitre és a kinyilatkoztatásra támaszkodik. A természettudományos ismeretek értelemmel ellenőrizhetőek a teológiai igazságokat viszont hittel elfogadjuk vagy logikusan kikövetkeztethetjük így ezen igazságok nem mindig ellenőrizhetőek empirikusan.
A posztmodern önmeghatározásának negatív előjele van. A modernséggel szemben a modern eszmék tagadásaként a modern „zsákutcáira” való reakcióként határozza meg önmagát. A posztmodern ember tagadja a modern világ eszméinek érvényességét szkeptikusan tekint az egyetemes és abszolút igazságokra. Ezen szellemiség kétségtelenül jelen van egyházunk életében. Az értékek viszonylagossága a vallási pluralizmus nem kerülte el a mai egyháztagokat. A tanulmány során arra a kérdésre keresem a választ hogy a 20.
Ebben a kiegészítő tanulmányban megpróbáljuk levonni a következtetéseket egy hasonló témában készült korábbi tanulmányunkból (Facie ad faciem – nincs tehát alibi a létben. Reflexiók Tavaszy Sándor és Lukács György Kierkegaard akéda-értelmezésének margójára).
Pages
