Unitárius egyháztörténet III

A kurzus az erdélyi unitárius egyház 20. századi történelmét vizsgálja három politikai rendszerben: a két világháború közötti időszakban, a második világháború alatt és a kommunista diktatúra évtizedeiben. Kritikai forráselemzésen keresztül értelmezzük az egyház intézményi túlélési stratégiáit, a lelkészek és vezetők választásait, valamint az állam-egyház viszony változó dinamikáját.
A kurzus kiemelt figyelmet fordít a totalitárius rendszerek egyházpolitikájának elemzésére, a titkosszolgálati iratok kritikai olvasására, valamint a kollektív emlékezet és a történelmi igazságosság kérdéseire. A hallgatók az előadások mellett kötelező olvasmányok feldolgozásával és két írásbeli referátum elkészítésével sajátítják el az egyháztörténeti kutatás módszertanát.

Kompetenciák

Ismeret

• Ismeri és rendszerezi az erdélyi unitárius egyház 1918–1989 közötti történetének főbb eseményeit, szereplőit és intézményi folyamatait;
• Ismeri a totalitárius rendszerek (királyi diktatúra, Antonescu-korszak, kommunista rendszer) egyházpolitikájának mechanizmusait és azok specifikus hatását az unitárius egyházra;
• Érti a kisebbségi egyházi lét sajátosságait a romániai magyar közösség kontextusában, beleértve a szövetkezeti mozgalom, az ifjúsági mozgalmak és az egyháztársadalmi egyletek szerepét;
• Ismeri a titkosszolgálati iratok (Securitate-dossziék) forráskritikai értelmezésének alapelveit és módszertanát;
• Azonosítja az egyházi kollaboráció és ellenállás különböző formáit és azok történelmi kontextusát;
• Tájékozott a közelmúlt-kutatás (recent history) aktuális eredményeiről és módszertani kihívásairól az erdélyi egyháztörténet-írásban.

Képességek

• Kritikai forráselemzést végezni különböző típusú történelmi dokumentumokon (levéltári iratok, titkosszolgálati jelentések, egyházi jegyzőkönyvek, visszaemlékezések);
• Értelmezni a túlélés és ellenállás közötti szürke zónákat totalitárius kontextusban, felismerve a kényszerhelyzetek és morális dilemmák komplexitását;
• Többdimenziós, kontextuális elemzést alkalmazni történelmi szereplők cselekedeteinek értékelésében, túllépve a hős–áruló bináris narratívákon;
• Összehasonlító elemzést készíteni az egyházpolitikai stratégiák különböző korszakaira vonatkozóan;
• Írásbeli referátumot készíteni, amelyben az egyháztörténeti forrásanyagot módszertanilag igényesen dolgozza fel és értelmezi;
• A történelmi ismereteket a jelenkori lelkészi gyakorlat és közösségépítés kontextusában reflektálni és alkalmazni.

Felelősségvállalás és autonómia

• Reflektál saját előfeltevéseire és értékítéleteire, felismeri azok történelmi értelmezésre gyakorolt hatását, és nyitottan viszonyul a többszempontú értékeléshez;
• Felelős módon kezeli az érzékeny történelmi forrásanyagokat (titkosszolgálati iratok, személyes adatok), tiszteletben tartva az érintett személyek és közösségek méltóságát;
• Önállóan képes egyháztörténeti forrásokat felkutatni, feldolgozni és értelmezni, saját kutatási kérdéseket megfogalmazva;
• Konstruktív és etikus módon vesz részt a közelmúlt történelmi kérdéseiről szóló közösségi és szakmai diskurzusban;
• Tudatosan viszonyul az egyházi emlékezetpolitika kérdéseihez, és képes a történelmi tapasztalatokat a jelen egyházi életébe integráló, felelős pozíciót kialakítani.

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 2 0 0
28 óra/szemeszter 28 0 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 100
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 30
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 20
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 20
Személyre szabott konzultáció 2
Szorgalmi idő összesen 72

Vizsgáztatás

A vizsga feltétele az oralátogatás min 75 %
Órai aktitvitás és forráselemzés 30%
Szóbeli vizsga: 40%
Referátum: 30%

Bibliográfia

Tanulmánykötet

Tanulmány folyóiratban

Könyv