Egyetemes egyháztörténet II

Ez a korszak a keresztyén egyház tanításának kialakulásának kezdetétől az ezredfordulóig követi figyelemmel az egyház történetét. Célja bemutatni az egyház tanításának kialakulását, a nyugati keresztyénség kialakulásának első csíráit, valamint a pogány népek körében végzett missziót. Emellett hangsúlyt kap a nyugat-európai kultúra megszületésében jelentős szerepet betöltő karoling reneszánsz, a német császárság megszületése, valamint a pápaság és a világi hatalom viszonya.

Kompetenciák

Ismeret

A hallgató a tárgy elvégzése után:
– Ismeri a kora középkor legfontosabb egyháztörténeti eseményeit és rendszerszerűen el tudja helyezni ezeket a nyugati keresztyénség kialakulásának összefüggésrendszerében.
– Ismeri a kora középkor meghatározó teológiai vitáinak tartalmát és egyháztörténeti következményeit, valamint a korszak kiemelkedő teológusainak munkásságát.
– Ismeri a keresztyénség elterjedésének fő mozzanatait és misszionáriusait.
– Ismeri az egyházi és világi hatalom összefonódásának politikai és teológiai vonatkozásait.

Képességek

A hallgató a tárgy elvégzése után képes:
– Helyesen értelmezni és összefüggésrendszerbe helyezni a korai középkori egyháztörténet fontosabb eseményeit, felismerni az egyháztörténeti folyamatok belső logikáját.
– Különbséget tenni a korai középkor ortodox és heterodox tanításai között.
– Értelmezni a misszió és a kulturális terjeszkedés összefüggéseit a középkori egyháztörténetben.
– Az egyház és az állam viszonyának történeti tapasztalatait kritikusan szemlélni és a középkori példákat a mai egyházi önértelmezés kérdéseivel párbeszédbe hozni.
– Elemezni és értelmezni elsődleges forrásokat a történeti kontextus figyelembevételével.
– Szakirodalmi munkákat kritikusan olvasni
– Nyitottan és kritikusan közelíteni a kora középkor egyházi vitáihoz és a keleti-nyugati egyházszakadás örökségéhez, felismerve az eltérő hagyományokban rejlő közös keresztény értékeket.

Felelősségvállalás és autonómia

A hallgató a tárgy elvégzése után:
– Kritikusan és önállóan gondolkodik a középkori egyháztörténeti folyamatok értékelésekor, elkerülve az anakronisztikus ítéletalkotást.
– Teológiai látásmódjába beépíti a korszak meghatározó dogmatikai vitáinak (pelagianizmus, képrombolás) tanulságait, felismerve azok mai relevanciáját.
– Felelősen alkalmazza az egyháztörténeti ismereteket liturgikus és igehirdetési kontextusokban: képes a korai középkor eseményeit prédikációban és gyülekezeti oktatásban hasznosítani.
– Tudatosan viszonyul az egyház és a politikai hatalom kapcsolatának kérdéséhez az egyháztörténeti tapasztalatok alapján, és ezeket a mai egyházi valósághoz kapcsolja.
– Tudatosan és felelősen viszonyul a kora középkorban kialakult egyházi tanításokhoz és döntésekhez: az egyháztörténeti ismereteket saját felekezete hitvallási hagyományával összhangban alkalmazza.

Óraszerkezet

# Cím Szeminárium
1 Bevezető. A korai középkor általános ismertetése
2 Aurelius Augustinus Vallomások (részletek)
3 A pelagianista vita Augustinus predestinációtana
4 A szerzetesség kialakulása Szent Benedek regulája
5 Népvándorlás és az egyház Vándornépek korabeli feljegyzésekben
6 Az ír-skót és az angolszász misszió Az ír szerzetesség sajátosságai
7 Nagy Károly és kora Az egyházi állam létrejötte
8 A kereszténység Közép- és Kelet-Európában Cirill és Metód legendája
9 A magyar keresztyénség Szent István Intelmek
10 Képrombolás és egyházszakadás A képrombolás története bizánci forrásokban
11 A német római császárság A német római császárság felépítése
12 A cluny reform A cluny reform programja
13 Az invesztitúra-harc A Dictatus Papae bulla
14 Összefoglaló, kitekintés

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 1 1 0
28 óra/szemeszter 14 14 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 75
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 35
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 10
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 0
Személyre szabott konzultáció 2
Szorgalmi idő összesen 47

Vizsgáztatás

A hallgató szóbeli vizsga formájában ad számot a félév során elsajátított ismereteiről és képességeiről.
A vizsgáztatás szempontjai:
A hallgató koherensen el tudja helyezni a korszak főbb eseményeit és folyamatait a kora középkori egyháztörténet összefüggésrendszerében. Képes felvázolni az események belső logikáját.
Ismeri a korai középkor legfontosabb egyháztörténeti eseményeit, személyeit, teológiai munkáit.
Képes felismerni az egyházi viták teológiai és hatalmi-politikai dimenzióit.
Meg tudja fogalmazni, hogyan hasznosíthatók a korai középkor egyháztörténetének eseményei igehirdetési vagy gyülekezeti oktatási kontextusban.

Bibliográfia

Könyv

Tanulmány folyóiratban