Unitárius etika II

Az Unitárius etika II kurzus az előző félévben megkezdett bioetikai kérdéskörök továbbgondolását és elmélyítését célozza, majd ezt követően az erkölcsi felelősség alapvető problématerületeit tekinti át rendszerezett teológiai-etikai keretben. A hallgatók a kurzus során foglalkoznak a szabad akarat, a lelkiismeret, az erény, a kötelesség és az erkölcsi jellem kérdéseivel, valamint olyan szociáletikai témákkal, mint a családi élet, a munka teológiai értelme és méltósága, a teremtett világ védelme, illetve a közjó szolgálata. A tantárgy célja, hogy a hallgatót bevezesse az egyház értékrendjének rendszerszerű megértésébe, különös tekintettel a kortárs erkölcsi kihívásokra. A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy a hallgató felelős, tudatos és reflektív keresztény életvezetést alakítson ki, amelyben a teológiai megalapozottság és a társadalmi érzékenység egyaránt érvényesül.

Kompetenciák

Ismeret

A kurzus teljesítését követően a hallgató megfelelő tudás-, készség- és felelősségszinten képes eligazodni a bioetikai és szociáletikai kérdések teológiai összefüggéseiben.

A tudás szintjén a hallgató ismeri a keresztény és az unitárius etika bioetikai és szociáletikai problémaköreit; érti a szabad akarat, a lelkiismeret, az erény és a kötelesség fogalmának teológiai-etikai összefüggéseit; áttekinti a családi, társadalmi és ökológiai felelősség keresztény alapjait; valamint felismeri az egyházi értékrend szerepét a kortárs erkölcsi dilemmák értelmezésében.

Képességek

A készségek szintjén képes aktuális bioetikai és társadalmi kérdéseket teológiai-etikai szempontból elemezni; önálló erkölcsi álláspontot kialakítani és azt érvekkel alátámasztva képviselni; különböző tudományterületek eredményeit keresztény etikai keretben integrálni; továbbá etikai problémákat felelősen értelmezni közösségi és egyházi kontextusban.

Felelősségvállalás és autonómia

A felelősség és autonómia dimenziójában a hallgató felelősen alkalmazza a keresztény etikai elveket személyes és közösségi döntéseiben; tudatosan vállalja a közjó és a teremtett világ iránti felelősséget; következetesen képviseli az egyházi közösség értékrendjét különböző fórumokon; valamint kritikusan, ugyanakkor a keresztény hagyományhoz hűen viszonyul az újonnan felmerülő erkölcsi kihívásokhoz.

Óraszerkezet

# Cím Szeminárium
1 A szerv- és szövetátültetés Transzplantáció etikai dilemmái és teológiai megközelítése
2 Génsebészet és klónozás Genetikai beavatkozások keresztény bioetikai értékelése
3 A megtermékenyítés szabályozhatósága Asszisztált reprodukció erkölcsi kérdései
4 A szabad akarat Az akaratszabadság teológiai és filozófiai értelmezése
5 A lelkiismeret A lelkiismeret működése és az erkölcsi döntések
6 Az erény Erénytan a keresztény és unitárius etikában
7 Az erkölcsi jellem Jellemformálás és keresztény életvezetés
8 A kötelesség Kötelesség Isten, felebarát és közösség iránt
9 Az unitárius erkölcstan felfogása a nemiségről Nemiség és személyes felelősség a keresztény teológiában
10 A személyiség kibontakozásának akadálya: a bűn A bűn hatása az emberi életre és közösségre
11 A családi élet Családteológia és keresztény társadalmi felelősség
12 A munka erkölcsi értéke Munka, hivatás és társadalmi szolgálat
13 A teremtett világ védelme Keresztény ökoetika és teremtésvédelem
14 A közjó szolgálata: társadalmi és világfelelősség Keresztény társadalometika és az emberi jogok

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
1 óra/hét 1 0 0
14 óra/szemeszter 14 0 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 116
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 55
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 20
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 22
Személyre szabott konzultáció 5
Szorgalmi idő összesen 102

Vizsgáztatás

A tantárgy heti két kontaktórából áll, amely egy előadást és egy szemináriumi alkalmat foglal magában. A 3 kredites tantárgyterhelésnek megfelelően a hallgatók a félév során rendszeres önálló felkészülést végeznek, aktívan részt vesznek a szemináriumi munkában, valamint írásbeli és szóbeli számonkérés keretében adnak számot ismereteikről.

A félév során minden hallgató egyéni szemináriumi bemutatót tart a kurzus tematikájában szereplő egyik témakörből, a megadott kötelező és ajánlott szakirodalom alapján. A bemutató terjedelme 8–10 dia, amely világos szerkezeti felépítést követ (bevezetés, kifejtés, összegzés), és tartalmazza a felhasznált szakirodalom pontos hivatkozását. A bemutató időtartama 10–12 perc. Az értékelés során a szakmai megalapozottság, a forráshasználat minősége, az érvelés logikai koherenciája, valamint az előadásmód és az időkeret betartása kerül figyelembevételre.

A félév végén a hallgató a szemináriumi bemutatóra épülő, rövidebb terjedelmű, de tudományos igényű írásbeli dolgozatot nyújt be. A dolgozat terjedelme 4–5 oldal (a főszöveg vonatkozásában), amelybe a címlap és az irodalomjegyzék nem számít bele. A dolgozat követelménye a folyamatos, tudományos igényű szövegalkotás, a megfelelő hivatkozási rendszer alkalmazása, az önálló elemzés és következtetés, valamint a formai és nyelvi igényesség. A dolgozatot a Google Classroom felületén kell feltölteni a félév utolsó előadásának napján 23:59 óráig. A határidőre be nem adott dolgozat osztályzata elégtelen (1).

A vizsgaidőszakban a hallgatók szóbeli vizsgát tesznek a tantárgy teljes tematikájából, a megadott források alapján. A szóbeli vizsga célja annak felmérése, hogy a hallgató átfogóan ismeri-e a tananyagot, tisztában van-e az alapfogalmakkal, képes-e az összefüggések rendszerszintű bemutatására, valamint tud-e önálló, reflektív álláspontot megfogalmazni.

A végső érdemjegy a szemináriumi bemutató (30%), az írásbeli dolgozat (30%) és a szóbeli vizsga (40%) eredményéből tevődik össze. Az írásbeli dolgozat és a szóbeli vizsga esetében kötelező a minimális 5-ös (elégséges) osztályzat elérése. Elégtelen teljesítés esetén a hallgató az egyetemi szabályzatnak megfelelően pótvizsgára jogosult.

Bibliográfia

Könyv

Tanulmánykötet

Tanulmány folyóiratban