Unitárius etika I

A tantárgy célja, hogy a hallgató képessé váljon az emberi cselekedetek motivációinak teológiai és etikai elemzésére, felismerve, hogy ezek az emberi gondolkodásmódban, világképben és értékrendben gyökereznek. A kurzus során a hallgató elsajátítja az erkölcstan alapfogalmait, valamint megismeri a keresztény – különösen az unitárius – erkölcstani gondolkodás főbb kérdésköreit és problématerületeit.

A tantárgy áttekintést nyújt a keresztény erkölcstan történeti fejlődéséről, bevezetést ad az értékfilozófiai alapvetésekbe, és kiemelt figyelmet fordít az élet értékének teológiai megalapozására, valamint az azt fenyegető egyéni és társadalmi krízishelyzetek elemzésére. Az időszerű bioetikai kérdések keresztény értékrend szerinti vizsgálata elősegíti, hogy a hallgató felelősségteljes, reflektív és társadalmi érzékenységgel rendelkező teológiai gondolkodóvá váljon.

Kompetenciák

Ismeret

A kurzus elvégzését követően a hallgató:
-megismeri a keresztény erkölcstan alapfogalmait és főbb történeti irányzatait;
-megérti az erkölcsi cselekedet, az érték és a felelősség fogalmának teológiai összefüggéseit;
-képes áttekinteni az élet értékét érintő meghatározó etikai és bioetikai problématerületeket;
-felismeri az unitárius etika sajátos hangsúlyait a keresztény hagyomány egészén belül.

Képességek

A kurzus teljesítésével a hallgató:
-képes konkrét etikai helyzeteket elemezni keresztény értékrendi szempontok alapján;
-önállóan megfogalmazza és nyilvános, illetve közösségi fórumokon képviseli erkölcsi álláspontját;
-teológiai szempontból reflektál az aktuális bioetikai kérdésekre (például öngyilkosság, eutanázia, a magzati élet védelme);
-különböző tudományterületek eredményeit képes szintetizálni teológiai-etikai keretben.

Felelősségvállalás és autonómia

A kurzus elvégzését követően a hallgató:
-felelősen alkalmazza a keresztény etika alapelveit személyes és közösségi döntési helyzetekben;
-kritikusan mérlegeli az életet fenyegető krízishelyzetek erkölcsi vonatkozásait;
-következetesen képviseli az egyházi közösség értékrendjét és az élet tisztelete iránti elkötelezettséget;
.nyitott a párbeszédre, ugyanakkor képes a teológiai-etikai érvelés szabályai szerint megalapozott és határozott állásfoglalásra.

Óraszerkezet

# Cím Szeminárium
1 Az erkölcsi világ Az erkölcs fogalma és rendszere a keresztény gondolkodásban
2 Jézus erkölcsi tanítása I A hegyi beszéd etikai alapelvei
3 Jézus erkölcsi tanítása II A Nagy Parancsolat és a példázatok etikai értelmezése
4 Pál apostol erkölcsi tanítása Pál etikája és közösségi morál
5 Pelagius erkölcsi tanítása Szabadság és kegyelem vitája
6 Augustinus erkölcsi tanítása Bűn, kegyelem és erkölcsi rend
7 A középkori kereszténység erkölcsi élete Középkori erkölcsi normák és társadalom
8 A protestantizmus etikája Reformáció és erkölcsi szemlélete
9 Az értékek világa Értékfilozófiai alapok és keresztény értékrend
10 Az élet értéke, krízishelyzetek: öngyilkosság Az élet szentsége és személyes válságok
11 Eutanázia Életvégi döntések keresztény etikai megítélése
12 A magzati élet védelme Bioetikai érvek az élet kezdetéről
13 Az alkoholizmus és a kábitószerfogyasztás Szenvedélybetegségek erkölcsi és közösségi kérdései
14 A háború erkölcsi megítélése Igazságos háború és keresztény béke-etika

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 1 1 0
28 óra/szemeszter 14 14 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 78
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 25
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 10
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 10
Személyre szabott konzultáció 5
Szorgalmi idő összesen 50

Vizsgáztatás

A tantárgy heti két kontaktórából áll, amely egy előadást és egy szemináriumi alkalmat foglal magában. A 3 kredites tantárgyterhelésnek megfelelően a hallgatók a félév során rendszeres önálló felkészülést végeznek, aktívan részt vesznek a szemináriumi munkában, valamint írásbeli és szóbeli számonkérés keretében adnak számot ismereteikről.

A félév során minden hallgató egyéni szemináriumi bemutatót tart a kurzus tematikájában szereplő egyik témakörből, a megadott kötelező és ajánlott szakirodalom alapján. A bemutató terjedelme 8–10 dia, amely világos szerkezeti felépítést követ (bevezetés, kifejtés, összegzés), és tartalmazza a felhasznált szakirodalom pontos hivatkozását. A bemutató időtartama 10–12 perc. Az értékelés során a szakmai megalapozottság, a forráshasználat minősége, az érvelés logikai koherenciája, valamint az előadásmód és az időkeret betartása kerül figyelembevételre.

A félév végén a hallgató a szemináriumi bemutatóra épülő, rövidebb terjedelmű, de tudományos igényű írásbeli dolgozatot nyújt be. A dolgozat terjedelme 4–5 oldal (a főszöveg vonatkozásában), amelybe a címlap és az irodalomjegyzék nem számít bele. A dolgozat követelménye a folyamatos, tudományos igényű szövegalkotás, a megfelelő hivatkozási rendszer alkalmazása, az önálló elemzés és következtetés, valamint a formai és nyelvi igényesség. A dolgozatot a Google Classroom felületén kell feltölteni a félév utolsó előadásának napján 23:59 óráig. A határidőre be nem adott dolgozat osztályzata elégtelen (1).

A vizsgaidőszakban a hallgatók szóbeli vizsgát tesznek a tantárgy teljes tematikájából, a megadott források alapján. A szóbeli vizsga célja annak felmérése, hogy a hallgató átfogóan ismeri-e a tananyagot, tisztában van-e az alapfogalmakkal, képes-e az összefüggések rendszerszintű bemutatására, valamint tud-e önálló, reflektív álláspontot megfogalmazni.

A végső érdemjegy a szemináriumi bemutató (30%), az írásbeli dolgozat (30%) és a szóbeli vizsga (40%) eredményéből tevődik össze. Az írásbeli dolgozat és a szóbeli vizsga esetében kötelező a minimális 5-ös (elégséges) osztályzat elérése. Elégtelen teljesítés esetén a hallgató az egyetemi szabályzatnak megfelelően pótvizsgára jogosult.

Bibliográfia

Könyv

Tanulmány folyóiratban

Tanulmánykötet