Prófétai imádság
Szentlélek
Egyik vasárnap reggel, szolgálat előtt azzal a kérdéssel állított be hozzám nyolcéves fiam: Anya, ha ötven százalék jó és ötven százalék rossz van bennem, akkor hova fogok kerülni? A pokolba vagy a mennybe? Azt hittem, jön a reggelije felől érdeklődni, ehhez képest valami egészen más, valami egészen emberi foglalkoztatja élete hajnalán. Igen, mert a gyermek is érzi öntudatára ébredésekor, hogy nehezen egyezik ki a jó és a rossz bennünk. Érzi, hogy sok benne az ellentmondás: szót fogadok, de mégis szeretek a tilos utcára ráhajtani; szeretem a testvéremet, de olyan jó őt piszkálni.
Pál apostol a megváltott ember új életéről vallott nézeteit a Róm 6,1–23-ban fejti ki részletesen. A gonddal megrajzolt képet tovább árnyalja a 8,1–13-ban,1 ahol a Szentlélek munkája felől világítja meg az új élet lényeges vetületeit. Ebből a szempontból a 8,9–11 a szakasz legfontosabb tartalmi egysége.
Egy olyan időszakban élünk most, választások előtt, amikor a választáson induló jelöltek között elindul egy verseny, hogy ki tud nagyobbat mondani, ígérni. Felértékelődnek olyan fogalmak, mint közösség, pozitív jövőkép, lelkesedés. Aztán, amikor választások után sok esetben kiderül (tisztelet a kivételnek), hogy nem annyira a köz szolgálata, mint inkább a hatalom megszerzése volt a cél, akkor utólag mindig feltesszük a kérdést, hogy mennyire volt hiteles az a beszéd, amit a politikusok kortesbeszédként elmondtak.
A kurzus során a hallgató képessé válik az unitárius hittan további alapvető kérdéseinek feldolgozására, különös tekintettel a Szentlélek tanára, az ember természetére és hivatására, Jézus életére és tanításaira, a bűn és a bűnbocsánat kérdésére, az üdvösség és az örökélet teológiájára, valamint a keresztség és az úrvacsora értelmezésére.
Az egyház lényegének és küldetésének tárgyalása révén a hallgató átlátja az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd teológiai lehetőségeit.