A keresztyén lét nem jöhet létre Krisztus-prédikáció nélkül. A prédikálás a Szentlélek kitöltetésének a következménye, benne maga a Lélek hat: megítél és új lehetőséget kínál. A megtérés az ítélet/felmentés hallása révén jön létre: késztető-kényszerítő felismerés, rédöbbenés, nem szabad és független emberi döntés. A keresztség a keresztyén lét döntő mozzanata: Krisztus tagjává tesz, betagol az ő testébe. A "Jézus Krisztus tulajdona vagyok" vallástétel csak a keresztség felől valós. Aki megkereszteltetett, részesedik a Szentlélekből, hiszen a Krisztus-testet az egy Lélek élteti. Az ApCsel mindenhol ezt a gondolatot erősíti meg. Aki magát megtértnek tekinti, de nem részesült a keresztségben, az szimpatizáns ugyan, de nem keresztyén. Akit megkereszteltek, csak az keresztyén. A keresztség Isten/Krisztus tette: senki sem tagolhat be az Egyházba, csak az, akié ez az Egyház. Ezért a keresztség nem emberi cselekmény: nem nyilvános vallástétel, nem lelki megújulás-megtisztuslás, nem a megtérés emberi megpecsételése. Az ApCsel és az apostoli levelek keresztséggel kapcsolatos teológiai elgondolása alapján a gyermekkeresztség indokolt.