Királyhelmec Zemplén vármegye egyik mezővárosa volt, a fejedelmi Rákóczi család egyik birtoka A reformációt a mezővárosban még eredeti tulajdonosai, a Perényiek, később Báthoyak támogatták, majd a Rákóczi család folytatta a református gyülekezet tamogatását. Az előadás célja bemutatni egy mezővárosi gyülekezet történetét a 16.-18.században elsődlegesen az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében.
205. terem
A 17. században Felső Magyarországon éles ellentétek alakultak ki a lutheri és helvét egyház között, amelyek főleg a teológiai vitákban és írásbeli polémiákban nyilvánultak meg. A lutheri gyülekezetek által uralt szabad királyi városok szigorúan elhatároltak magukat a reformáció más irányzataitól, és a városi tanácsok szigorúan felügyelték az egyházi életet. A református prédikátorokat üldözték és a reformátusoknak csak Kassán és Eperjesen sikerült gyülekezetet létrehozni, mindkét esetben a hosszú harc után és a fejedelmi támogatással.
Kénosi Tőzsér János a 18. századi unitárius egyháztörténetírás egyik meghatározó alakja volt. Elég keveset tudunk az életéről, éppen ezért egy előadás keretében, a fennmaradt művein keresztül az a szellemi portrét próbáljuk megrajzolnom, amely rávilágít egész munkásságára. Főműve a latinul írt Historia Ecclesiastica Transilvano Unitariorum monumentális alkotás, amelyet kontinuátorai kiegészítettek és ma már Az Erdélyi Unitárius Egyház története címmel magyarul is olvashatunk.
Az előadás 15 kora-újkori európai protestáns teológus Batthyaneumban őrzött műveit kívánja számba venni. Megismerkedhetünk tulajdonosi-körökkel, illetve néhány fontos kora-újkori könyvtár részeivel.
A bemutatásra kerülő téma jól példázza, hogy olykor a legváratlanabb helyekről kerülnek elő a kutatásokban jól hasznosítható adatok. Jelen esetben a Román Nemzeti Könyvtár egy 16. századi kötetéről van szó, amely egy 16. századi és két 17. századi lelkészhez kapcsolódó, személyes jellegű feljegyzéseket tartalmaz. Utóbbi kettőről megállapítható, hogy a szilágyi traktusban tevékenykedtek, a feljegyzések családi viszonyaikba, lelkészi tevékenységükbe és könyves műveltségükbe nyújtanak betekintést.
Miskolczi Csulyak Gáspár egykori könyvtárának eddig ismert darabjait Csorba Dávid foglalta össze egy tanulmányban. Ezt további két kötettel sikerült gyarapítani, ami most bemutatásra fog kerülni. Egy kötet, amit később fia, Zsigmond örökölt a Dési Ferences Rendház könyvtárában található. Egy további könyv pedig az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban.
A gazdaságtörténetben jól ismert tény, hogy a protestáns etika komoly szerepet játszott a kapitalizmus kialakulásában. A 17. században jelentkező puritanizmus egy olyan értékrendet képviselt, amely az üzleti sikert és a meggazdagodást Isten áldásának tekintette, ezért az emberek arra törekedtek, hogy minél sikeresebbek legyenek az életben. Ráadásul ez a gondolkodás a szegénységet lenézte, gyakran Isten büntetésének titulálta azt, ezért aki csak tehette, megpróbált vagyonra szert tenni.
Reprezentáció, kegyelet és megbecsülés keveredik a halotti beszédekben, epicédiumokban, életrajzokban és kiadványokban. Az előadás célja felmutatni, hogy a férfiak által meghatározott társadalomban a származáson túl mennyire meghatározó a korabeli kiadványokban a gyász vallásos megélése vagy éppen a család tekintélye.
Oldalak
