A gyülekezetépítés tantárgy célja, hogy a hallgatók egyrészt megértsék az őskeresztény gyülekezet kialakulásának és fejlődésének folyamatát, valamint megismerjék a mai, korszerű gyülekezetszervezési elméleteket és gyakorlati modelleket. A kurzus során a hallgatók aktív részvétellel és a gyakornoki kihelyezéseken szerzett gyakorlati tapasztalatokkal felvértezve fedezik fel a gyülekezeti élet alapvető ismérveit, és megismerkednek egy sajátos erdélyi gyülekezetépítési modellel is.
Tantárgyak
|
Koppándi Botond Péter · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi MP51U · Gyülekezetépítés |
Visky Sándor Béla · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi MS43 · Szimbolika A tárgy célja a hallgatók megismertetése azoknak a történelmi egyházaknak, továbbá felekezeteknek és kis közösségeknek a sajátos tanításával, valamint egyházi-gyülekezeti gyakorlatával, akiknek a híveivel nap mint nap találkozuk. |
|
Visky Sándor Béla · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi MS43 · Szimbolika A tárgy célja a hallgatók megismertetése azoknak a történelmi egyházaknak, továbbá felekezeteknek és kis közösségeknek a sajátos tanításával, valamint egyházi-gyülekezeti gyakorlatával, akiknek a híveivel nap mint nap találkozuk. |
Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MS51 · Keresztyén etikai fogalmak Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk? |
|
Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi MS52 · Szociáletika Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk? |
Varga Attila · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi MS91 · Állami egyházjog Az állami egyházjog, a szabályozások révén rögzíti az állam és egyház viszonyának meghatározott modelljét, megállapítja e viszony alkotmányos alapelveit, az egyházak működésének, alkotmányos kereteit, illetve egy sor, szabályozást, a legkülönbözőbb jogi területeken, úgymint polgári jog, munkajog, közigazgatási jog, családjog, pénzügyi jog, büntetőjog. Mindezek pedig valamilyen módon és mértékben meghatározzák, illetve befolyásolják, az egyházak mindennapjait, az oktatás, az egyházi kormányzás és igazgatás a gazdálkodás és egyéb területeken. |
|
Varga Attila · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi MS92 · Felekezeti egyházjog A Felekezeti egyházjog szaktárgy az egyházat, mint jogilag szabályozott, élő szervezeti rendszert ismerteti. Azokkal a belső egyházi jogviszonyokkal foglalkozik, amelyek az egyházi alapelvektől kezdődően az egyházi jogalkotás, egyházkormányzás, egyházi közigazgatási rendszeren, a lelkipásztorok, presbiterek, gyülekezetei tagok jogállásán keresztül, az egyházi fegyelmezéssel és bíráskodással kapcsolatosan megjelennek. Ezek megismerésével, elfogadásával tudatosul, hogy a lelkészi munkában az egyházi jog nem egy idegen, bizonytalan terület, hanem ennek a munkának szerves része, mely nélkül az egyház nem működhetne. |