Dolgozatunk elsődleges célkitűzése feltérképezni és csokorba gyűjteni, hogyan írtak a görög nyelven alkotó késő ókori egyháztörténészek a hunokról. A Kr.u. IV. század utolsó harmadától (370. körül jelentek meg ugyanis a hunok Európában) az V. század második harmadának végéig terjedő időszakban a hunok fontos politikai tényezőként voltak jelen a Római birodalom történetében.
Articole și studii publicate de cadrele didactice ale Institutului Teologic Protestant
2018
In: Kelet Kapuja II. (2018), 58-79 |
In: Fazakas Gergely Tamás, Baranyai Norbert, Gonda László, Sipos Ferenc, Kovács Gergely Világosító lámpás. Tanulmányok a 60 éves Győri L. János tiszteletére (Tiszántúli Református Egyházkerület 2018), 91-95 |
In: Keresztény Magvető 124 (2018), 518-528 |
In: Kustár Zoltán, Németh Áron Az Ószövetség és a reformáció: Tanulmányok a héber nyelvű Ószövetség és a protestantizmus kapcsolatának múltjából és jelenéből (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2018), 105-124 Pál apostol nyomán Habakuk 2:4 a keresztyén teológia egyik kulcsfontosságú szövege, amelyre az Újszövetség három alkalommal konkrétan hivatkozik. A reformáció korában, amikor a hit általi megigazulás újra a teológiai figyelem középpontjába kerül, ez a szövegrész, illetve ennek újszövetségi referenciái ismét jelentős szerephez jutnak. A tanulmány rámutat arra, hogy Hab 2:4 héber szövegének eltérő értelmezése milyen következményekkel járt a két nagy reformátor, Luther Márton és Kálvin János hit-értelmezésére nézve. Hab 2:4 reformátori olvasatának elemzése rávilágít ugyanakkor a (nyugati) keresztyén hagyomány egy másik kardinális problémájára is. A hit általi megigazulást illetően a héber szöveg alapján igyekszik egy olyan kérdést tisztázni, amely valójában a görög szöveghez (a Septuagintára hagyatkozó páli értelmezéshez) kötődik. Az újszövetségi szövegek révén közvetett formában kanonizált, ugyanakkor a reformátorok (és a nyugati teológia) által megkérdőjelezett tekintélyű Septuaginta, illetve a mérvadónak tekintett héber szöveg egymásmellettisége, továbbá a scriptura sacra sui ipsius interpres és a hebraica veritas kanonikus hermeneutikai elvei komoly paradoxonokhoz vezetnek. |
In: Berszán István A reformáció aktualitásai (Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság 2018), 195-207 Lehet-e köze a XX. század második felében a Sorbonne morálfilozófusának a reformáció egyik szellemi atyjához, Kálvinhoz? Földrajzilag mindenképpen, hisz volt úgy, hogy ugyanazokat az utcákat rótták, és az sem mellékes, hogy egy nyelvet beszéltek – mindezt persze négyszáz esztendő távlatában. |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 63 (2018), 75-82 Does Jankélévitch identify the Source of creation with that thorne-crowned one of the nonsense of the cross? It seems that Jankélévitch is not only very close to the teaching of the church, but also identifies with its most important element, the redeeming death of Christ. And this is not only valid for the young philosopher before the War, but also for the mature thinker in the years following the Holocaust, the author of the Moral philosophy. |
In: Református Szemle 111 (2018), 397-409 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 119-125 Erdély sokoldalú polihisztorának életművében szerves részt képez kiterjedt levelezése. Ezek a levelek apró részletekben egyaránt rámutatnak a levelezőtársak mindennapjainak társadalmi, közösségi és gyakran egyéni, családi gondjaira, és így lehetőséget adnak mintegy belülről szemlélni mind a kort, mind a személyek gondolkodásmódját és kapcsolatainak működését. A továbbiakban Kós Károly hat, eddig publikálatlan levelét teszem közzé, amelyeknek címzettje dr. Gönczy Lajos teológiai tanár. |
In: Református Szemle 111 (2018), 36-46 Az alábbi dolgozat a francia filozófus Pardonner? című, 1971-ben publikált szövegét elemzi, amely bizonyos értelemben ellentéte a szerző korábbi megnyilatkozásának. Megelőző munkája, a Le pardon (1967) nyugodt kijelentőmódjával szemben a Pardonner? mintha kérdésessé tenné az előző álláspontját. |
In: Ötvös József, Berekméri Árpád Róbert, Gálfalvi Ágnes Protestáns Marosvásárhely (Mentor Kiadó 2018), 37-40 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 70-84 Ebben a tanulmányban az úgynevezett a „régi-új” énekekkel foglalkozunk, vagyis azzal a kérdéssel, hogy miképpen érvényesül a kontrafaktum módszere a gyülekezeti énekek megalkotásában. Ha pedig azt is megvizsgáljuk, hogy a reformációtól kezdve napjainkig miként születnek új énekek ezzel a módszerrel, és hogy a bibliai „új ének” megjelölés mennyire jellemző ezekre is, akkor a kérdés már nem csak történeti szempontból lehet érdekes. |
In: Református Szemle 111 (2018), 62-78 |
In: Kolumbán Vilmos József A reformáció öröksége, egyháztörténeti tanulmányok 24 (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2018), 65-83 |
In: Benyik György Interpretation of the Letter to the Romans (JATE Press 2018), 81-92 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 7-34 A szimbolikus interakcionalizmus-deviancia elméletének talaján kidolgozott minősítési vagy címkézési elmélet Jézus-kutatásra néző hasznosíthatóságát már az 1980-as évek végétől felvetették. Az evangéliumok lapjain ugyanis számos vád hangzik el Jézus ellen, amelyeknek értelmezéséhez hasznos keretet nyújthat a címkézési elmélet. E tanulmány áttekinti a Jézus ellen elhangzó vádakat, majd részletes elemzéssel a Belzebubbal való szövetség vádja felé fordul. |
In: Szilágyi Szilárd, Kovács Sándor, Pap Mária Libertatea conștiinței și conștiința libertății. Despre unitarianism (Editura Universității din București 2018), 13-43 |
In: Száraz Orsolya, Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály reformáció emlékezete: Protestáns és katolikus értelmezések a 16–18. században (Debreceni Egyetemi Kiadó 2018), 79-90 |
In: Keresztény Magvető 124 (2018), 390-403 |
In: Református Szemle 111 (2018), 7-24 Ez az írás egy előadás szerkesztett változata, és Nagy Sándor hódításait, a Ptolemaida és Szeleukida királyok uralmának palesztinai eseményeit vázolja fel, és azt szemlélteti a Makkabeusok első könyve alapján, hogy miképpen újult meg és erősödött meg a tipologikus írásmagyarázat a Kr. e. 2. század folyamán. |
In: Kiss Gábor Fiatal kutatók és doktoranduszok VIII. nemzetközi konferenciája 2018 (Doktoranduszok Országos Szövetsége 2018), 105-114 Az északi országrész, Izráel nemzeti vallásának rekonstrukciója korlátokba ütközik. Az északi szövegeket déli recenziójukban vették fel az Ószövetségbe, és lépten- nyomon észrevehető egy erős polémia az izráeli vallási megnyilvánulásokkal szemben. A deuteronomista mozgalom óta minden nem Jeruzsálemben lejátszódott kultuszt illegitimnek tekintenek, és azt retrospektív beledolgozták a szövegekbe is. Azonban még így is felsejlik az eredeti vallás kontúrja. |
In: Kustár Zoltán, Németh Áron Az Ószövetség és a reformáció: Tanulmányok a héber nyelvű Ószövetség és a protestantizmus kapcsolatának múltjából és jelenéből (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2018), 255-278 |
In: Literáty Zoltán Quoniam tecum est fons vitae in lumine tuo videbimus lumen (Károli Gáspár Református Egyetem és a L'Harmattan Kiadó 2018), 29-41 |
In: Journal for the Study of the Old Testament 42 (2018), 363-390 This article argues that Isaiah's so-called ‘refrain poem’ (Kehrvergedicht) in Isa. 9.7–20 is a composite text, going back to two early prophecies with different concerns. Isaiah 9.7–17* focused originally on the arrogant refusal of the divine word, while Isa. 9.18–20* reflected on the chaotic social circumstances in Samaria in the eighth century. The refrains in vv. 9,11cd, 16ef and 20cd were added to these two already connected prophecies at a later stage. The theological summary in v. 12 is yet another addition, closely affiliated with 5.24–25. Unlike v. |
In: Embertárs 14 (2018), 3-9 |
In: Református Szemle 111 (2018), 194-202 |
In: Ötvös József, Berekméri Árpád Róbert, Gálfalvi Ágnes Protestáns Marosvásárhely (Dokumentum Egyesület-Lector Kiadó 2018), 130-134 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 63 (2018), 183-196 |
In: Keresztény Magvető 124 (2018), 500-518 A szerző, a Ferencz József unitárius püspök által szerkesztett, 1864-ben kiadott és napjainkban is használatban levő unitárius káté fontosabb átdolgozásait (1879, 1947, 1973) elemzi és az évenkénti kiadásokat mutatja be. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 85-100 Ebben a tanulmányban azokat a pontokat vizsgálom, ahol az emberi életre vonatkozó meglátásaik találkoznak vagy szétválnak ugyan, de adott szakaszon át párhuzamosan haladnak, miközben sejthető, hogy mindkét egyenes ugyanahhoz a szamárvezetőhöz igazodik. Vizsgálódásom nem a szokványos tartalomismertetés vagy pszichológiai rendszerbe való besorolás útját követi, nem is a közös antropológia megírására vállalkozom. Inkább azt szeretném felmutatni, hogy miként olvasható Frankl Böszörményi-Nagy kontextusában. |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica (2018), 97-110 |
In: Kolumbán Vilmos József A reformáció öröksége, egyháztörténeti tanulmányok 24 (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2018), 324-337 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 35-56 Amennyiben az evangélium a benne kifejezésre jutó viszonyulások dinamikája által fejti ki hatását, úgy a Filippibeliekhez írott levél első fejezetében ennek a dinamizmusnak a hívő ember által felismert evilági vonatkozásai állnak előttünk. Azok a vonatkozások, amelyek a hétköznapi élet eseményeinek a szintjén, az evangélium szolgálatában álló és az evangéliumon tájékozódó életben vagy az evangéliumhoz valamilyen módon viszonyulni kénytelen helyzetben megragadhatók és kifejezésre juttathatók. |
In: Református Szemle 111 (2018), 436-448 |
In: Száraz Orsolya, Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály A reformáció emlékezete. Protestáns és katolikus értelmezések a 16-18. században (Debreceni Egyetemi Kiadó 2018), 156-167 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 63 (2018), 60-74 Szerzőnk szemléletében az idő is éppen úgy változik, mint a folyó, melybe nem léphetünk be két alkalommal. A szenvedés okozása és tapasztalata e két transzcendens valóság együttese átalakítja a tettest és áldozatot; ennek alapján lehetne elévültnek tekinteni a vétket. Az elévülés azonban sohasem helyettesítheti a bocsánatot. A felejtés nem morális aktus. A hiányos emlékezet felületesség, a túl erős emlékezés azonban haragot szül. Spirituális kapzsiságra utalhat azonban, ha valaki a gonosz tapasztalatának integrálását a megbocsátás útján mintegy hőstettet kívánja véghezvinni. |
2017
In: Kolumbán Vilmos József Non videri sed esse. Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2017), 55-62 |
In: Korunk 28 (2017), 38-45 |
In: Kolumbán Vilmos József Non videri, sed esse. Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2017), 28-43 |
In: Ugarit-Forschungen 48 (2017), 363-372 |
In: Teológiai Fórum 11 (2017), 5-21 |
In: Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 62 (2017), 98-106 |
In: Fazakas Sándor A protestáns etika kézikönyve (Kálvin Kiadó - Luther Kiadó 2017), 53-90 Nagy horderejű döntésekbe nem szólhat bele mindenki; beszélni viszont minden ember beszél. És az is kommunikál, akinek valamilyen betegség korlátozza beszédkészségét. A homo loquens tágabb értelemben a kommunikáló ember. Dolgozatunk elsősorban a beszéd etikájának az alapkérdéseit kívánja feltárni és kritikailag bemutatni, ezt azonban csakis ennek a tágabb kontextusnak a figyelembevételével tehetjük meg. |
In: Református Szemle 110 (2017), 632-648 |
In: Benyik György Vallási és kulturális konfliktusok a Bibliában és az ősegyházban (JATE Press 2017), 81-92 |
In: Igazság és élet 11 (2017), 343-348 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 8 (2017), 121-136 |
In: Unger Zoltán Föld és Ég II. Tudomány és hit. Geológia és teológia (Magyarhoni Földtani Társulat 2017), 69-76 Minden tudomány szükségképpen eljut a maga határáig, a horizontnak addig a vonaláig, ahol összeér az ég és föld. A fizikai valóság vizsgálata metafizikai kérdésekbe torkollik. Aki például asztrofizikusként az ősrobbanással foglalkozik, óhatatlanul is beleütközik az olyan jellegű kérdésekbe, melyeket a szoros értelemben vett tudomány aligha válaszolhat meg. Mi okozta magának a Big Bangnek a szinguláris eseményét? Miféle idő és miféle tér képzelhető el a téridő keletkezése előtt? Működhetnek-e ott törvények, ahol még egyetlen atom, egyetlen elektron sem létezik? |
In: Korunk 28 (2017), 53-64 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 8 (2017), 7-26 |
In: Gijsbert van den Brink, Gerard den Hertog Protestant Traditions and the Soul of Europe (Evangelische Verlagsanstalt 2017), 159-171 |