Articole și studii publicate de cadrele didactice ale Institutului Teologic Protestant
2020
In: Kolumbán Vilmos József Határtalanul a határok között: Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 85-109 |
In: Collectanea Sancti Martini 8 (2020), 91-107 |
In: Sacra Scripta 18 (2020), 198-224 The strange pericope of Ex 4:24–26 is discussed in numerous studies, mainly from the perspective of religious history or rhetorical criticism. Building on the results of previous research, this study confirms earlier suggestions that this passage cannot be connected well with its direct context, specifically with the larger call narrative of Ex 3:1–4:18, or with the smaller preceding unit in vv. 20–23. The observations regarding rhetorical and logical problems around Ex 4:19.24–27 are corroborated by independent text-historical arguments, derived mainly from the Old Greek version. |
In: Kiss Réka, Lányi Gábor János 1 (Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének Reformáció Öröksége Műhelye 2020), 163-176 |
In: Egeresi László Sándor, Kókai Nagy Viktor Adalékok Izrael történetéhez. Ünnepi kötet Karasszon István 65. születésnapja alkalmából (2020), 38-88 A Babilonba elhurcolt júdaiak életének egy-egy mozzanatát, szellemi kontextusát az Ószövetség is feljegyzi (pl. 2Kir 25,27-30; Zsolt 137; Jer 29; Ez; Ézs 40-55). Ezeket a bibliai forrásokat kiegészítik, adott esetben árnyalják, ám mindenképp új perspektívából világítják meg azok az újbabiloni szövegek, amelyek korábbi és újabb ásatások nyomán kerültek felszínre. |
In: Bodó Sára, Horsai Ede „Hiszek az Ige diadalmas erejében!” Tanulmányok Fekete Károly 60. születésnapja alkalmából (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2020), 543-552 |
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protenstáns Teológiai Intézet 2020), 320-334 |
In: Kolumbán Vilmos József Határtalanul a határok között. egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 253-266 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 11 (2020), 39-63 E tanulmány célja nem az, hogy eldöntse az olvasó helyett a kérdést: milyen típusú isten volt kezdetben JHWH? Hanem hogy a bemutatott argumentumok alapján hozzásegítse az olvasót saját véleménye kialakításához, illetve a bibliográfia segítségével megkönnyítse a további kutatást. Az első fontos felismerés az, hogy az ókori Közel-Keleten és az Ószövetségben is nagyon tág az „isten” fogalma. Minden, amely meghaladja az im-manens szférát, már a mennyeihez tartozik, és istennek tekinthető. A mi istenfogalmunk más logikára épül, és ez megnehezíti vizsgálódásunkat. |
In: HTS Teologiese Studies/Theological Studies 76 (2020), 1-7 In the past decades, research has raised the idea of a theology of the Septuagint (LXX) on various occasions. Important works were recently published on this topic in the Handbuch zur Septuaginta and the Septuagint and Cognate Studies series. The general theological tendencies of the LXX are identified by scholars in eschatology, messianism, anti-anthropomorphism and angelology. These tend to all be regarded as further developments of the theology of the Hebrew Bible (HB). |
In: Miklós Réka Egyházzene és kántorképzés. A Délkelet-Európai Regionális Himnológiai Konferencia Előadásai, Szabadka 2018. aug. 17-19. Kirchenmusik und Kantorenausbildung. Tagungsbericht der 1. Südosteuropäischen Regionaltagung der IAH, Subotica, 17.-19. August 2018 (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2020), 159-174 |
In: Szőnyi Etelka Bibliaértelmezés - korok, módszerek, kontextusok. Írások Benyik György tiszteletére 68. születésnapja alkalmából 3 (JATE Press 2020), 545-558 |
In: Kolumbán Vilmos József Határtalanul a határok között. egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 154-164 |
In: Sepsi Enikő, Vassányi Miklós Initiation into the mysteries (Károli Gáspár Református Egyetem - L'Harmattan Kiadó 2020), 81-91 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 65 (2020), 114-139 Vladimir Jankélévitch (1903–1985) a párizsi Sorbonne Egyetemének |
In: Erdélyi évszázadok. A kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyve 5 (2020), 283-289 |
In: Acta. Debreceni Teológiai Tanulmányok 14 (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2020), 525-541 |
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 43-55 |
In: Szőnyi Etelka Bibliaértelmezés – korok, módszerek, kontextusok 2 (JATE Press 2020), 493-506 A Zsoltárok könyvének 90. fejezete egyike azoknak a bibliai szakaszoknak, amelyekben jelentős eltérések figyelhetőek meg a(z eredeti) héber szöveg, valamint annak görög Septuaginta-beli (a továbbiakban: LXX) és magyar nyelvű fordítása között. Írásomban rövid „nyelvészeti kalandra” hívom a kedves olvasót, annak érdekében, hogy feltérképezhessük ezeket az eltéréseket. |
In: Kiss Gábor Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IX. Nemzetközi Teológus-Konferenciája 2019 (Doktoranduszok Országos Szövetsége 2020), 203-212 Mózes apósának a neve és személye nem egységes az ÓSZ-ben: hol Jetrónak (Ex 3,1; 4,18; 18,1 stb.), hol Reúélnek (Ex 2,19), hol Hobábnak (Bír 4,11) nevezik őt a hagyományok. Mindazonáltal abban egyetértés van az elbeszélések között, hogy egy midianita papról van szó, akivel Mózes házasság útján lép kapcsolatba. A kutatásban az is felmerül az Ex 18,10–12 alapján, hogy Jetró nem akármilyen pogány isten szolgálója, hanem Jhwh papja. |
In: Bogdándi Zsolt, Lupescuné Makó Mária Peregrináció és erudíció : Tanulmányok Tonk Sándor tiszteletére (Erdélyi Múzeum-Egyesület 2020), 359-378 |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 307-316 |
In: Igazság és élet 14 (2020), 104-115 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 11 (2020), 65-124 Jézus a világot a feje tetejére állította. Aki az evangéliumokat először olvassa, erre a következtetésre jut, s ha maga is ennek megfelelően próbál élni, elrettenőnek találja. De többszöri olvasás után, s különösen, ha szétnéz világában, rá kell jönnie, hogy a testtélétel után éppen a fordítottja történt. Jézus szembetalálta magát egy már feje tetejére állt világgal, arra NEM-et mondott, s a jövendőre nézve elhangzott a tiltás, óvás: Ne! Ő a világot talpra állította, s ma is azt akarja, hogy az visszanyerje teremtett rendjét. |
In: Kiss Réka, Lányi Gábor Hagyomány, identitás, történelem 1 (Károli Gáspár Református Egyetem 2020), 119-138 |
In: Emődi András KRE 100. Tanulmányok a A Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulásának századik évfordulójára (Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2020), 461-481 A 100 éves Királyhágómelléki Református |
In: Schnell György Miatyánk (PENclub 2020), 7-26 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 65 (2020), 177-198 |
In: Várak, erődök, kastélyok az erdélyi régiségben V (Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság 2020), 273-282 |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 121-158 |
In: Magyar Könyvszemle 136 (2020), 354-359 |
2019
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 79-94 Pál apostol mindkét Thesszalonikai levélben hivatkozik az apostoli hagyomány átadására és átvételére. Milyen felvilágosítással szolgálnak ezek a hivatkozások az apostoli tradíció jellegzetes vonásaira nézve? Formailag és tartalmilag mennyiben hasonlított e folyamat a korabeli bölcseleti és vallási irányzatok tanítói gyakorlatához, illetve mennyiben tért el azoktól? Milyen témakörben hivatkozik az apostol a hagyományozás folyamatára? Milyen szerepe van a tradíciónak az igaz hit kialakulásában? |
In: Keresztény Magvető 125 (2019), 352-376 |
In: D. Tóth Judit, Papp György Az egyházatyák a reformáció és az ellenreformáció korában (10538) (Hernád Kiadó 2019), 48-63 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 21-40 Sok szövegben úgy jelenik meg Izrael mint a világ többi népe közül kiválasztott nemzet, aki az ő Istenével egy kizárólagos utazásra váltott menetjegyet. Egy toleranciára épülő társadalom akár veszélyesnek is tekintheti ezt az enkláveteológiát, főként akkor, ha az itt megjelenített szövegeket és szemléletmódot valaki a mai társadalomra nézve is irányadónak tekintené. |
In: Kolumbán Vilmos József A recepta religiók évszázadai Erdélyben (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - Egyháztörténeti Tanszék 2019), 53-62 |
In: Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese Előadások a magyar tudomány napján az Erdélyi Múzeum Egyesület I. Szakosztályában (Erdélyi Múzeum-Egyesület 2019), 189-200 |
In: Igazság és élet 13 (2019), 219-228 |
In: Theológiai Szemle 62 (2019), 229-234 E tanulmány a humán létezést a „kapcsolatok csomópontja” (Antoine de Saint-Exupéry), a „felelősségek szövete” (Emmanuel Levinas) és a „lojalitások szövete” (Böszörményi-Nagy Iván) metaforákkal jelzi. Ezek a képek az emberek összetartozását és annak tartalmát jelölik. A tanulmány 1. része a bibliai őstörténetek alapján leírja a teológiai antropológia legalapvetőbb elemeit (relacionalitás, partikularitás az összetartozásban, az emberi összetartozás etikai természete). A 2. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 301-324 Az Erdélyi Ev. Ref. Egyházkerület Theologiai Fakultásának 1895. őszén tartott megnyitóján Tisza Kálmán református konventi elnök üdvözölte a „legmagyarabb egyház” teológiai fakultásának felállítását, és az alapítókkal egyetértve az új oktatási intézmény céljaként – a hazaszeretet és a hitbuzgóság növelése mellett – a tudomány összes fegyverével való felruházást nevezte meg. Az új lelkészképző intézet megnyitása két évtizedes vita végére tett pontot. |
In: Kolumbán Vilmos József A recepta religiók évszázadai Erdélyben (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - Egyháztörténeti Tanszék 2019), 167-187 |
In: Benyik György The Hellenistic and Judaic Background to the New Testament (JATE Press 2019), 343-352 The main purpose of this paper is to offer the comparative analysis of Gal 3:28 and Col 3:11 in order to unfold a possible answer of the text to the question: how did the Early Church define the idea of “oneness in Christ” in the context of the social and cultural diversity? In our attempt to find an answer to the above mentioned question we will use mainly the hermeneutical principle: Scriptura Sacra sui ipsius interpres est. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 237-262 Ebben a részben főleg a szociológus és filozófus Zygmund Bauman (1925–2017) társadalomról alkotott felfogásáról lesz szó. Elöljáróban néhány gondolat erejéig az ő személyéről és az úgynevezett likvid modernitás fogalmáról szólok. |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 64 (2019), 29-49 Abstract: The purpose of this study is to present the contextual approach within spiritual care, as well as to show how important it is concerning a person’s life and relationships, with a special outlook towards those with permanent disabilities. To this end, it sketches the history of the formation of contextual therapy and spiritual care and describes its interpretation of human reality (I). Further, it presents the most elementary features of created human existence (theological anthropology). |
In: Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese CERTAMEN VI. : Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában (Erdélyi Múzeum-Egyesület 2019), 181-188 |
In: Bodó Márta, Csonta István, Lukács Ottilia, Zamfir Korina Ünneplő ember a közösségben. Baráti köszöntőkötet Nóda Mózes Tiszteletére (Szent István Társulat 2019), 257-267 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 153-170 A prédikálás jövőjét sejteti a furcsának tűnő cím is! Nem az én találmányom, ugyanis először David J. Lose amerikai lutheránus homiletikus kiváló tanulmányában találkoztam vele. A kifejezés a számítógépek világából származik, ahol már igencsak elterjedt a Web 2.0. fogalma. |
In: Kovács Ábrahám - Jaeshik Shin Nationalism, Communism and Christian Identity: Protestant Theological Reflections from Korea and Hungary (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2019), 163-178 |
In: Lukács Olga, Nagy Alpár Csaba, Péter István From Movement to Inheritance. Hidden Assets from the Treasury of Hungarian Reformation (Vandenhoeck & Ruprecht 2019), 127-139 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 95-121 Pál apostol a megváltott ember új életéről vallott nézeteit a Róm 6,1–23-ban fejti ki részletesen. A gonddal megrajzolt képet tovább árnyalja a 8,1–13-ban,1 ahol a Szentlélek munkája felől világítja meg az új élet lényeges vetületeit. Ebből a szempontból a 8,9–11 a szakasz legfontosabb tartalmi egysége. |