Prelegeri

2017

Benkő Timea · Cluj-Napoca · 2017-02-15

A lelkészi szolgálat fontos része az éneklés, és fontos eszköze az énekeskönyv. Ismerjük-e valóban a gyülekezeti énekeinket? Tudatosult-e bennünk, hogy az egyes nagyheti és húsvéti énekeink milyen szimbólumokkal, s a dallamba is elrejtett üzenettel próbálják meg kifejezni a kimondhatatlant: a kereszthalál döbbenetét, a feltámadás titkát, az új élet örömét? Vajon mi ezeknek az énekeknek a története? Kik és mikor kezdtek először ezekkel a szavakkal és dallamokkal így énekelni az életről és halálról?

Visky Sándor Béla · Cluj-Napoca · 2017-02-14

Mindenestől túl van-e Krisztus feltámadása az empirikusan értelmezhető események vonalán, vagy vannak-e történeti, logikai úton is megragadható vonatkozásai? Az előbbi szempont inkább a barthi, egzisztencialista értelmezés álláspontját tükrözi, az utóbbi fontosságát viszont Pannenberggel együtt sokan nyomatékosan hangsúlyozzák. Krisztus valóságos, testi feltámadásának a kérdése, és ezzel szemben a különböző pszichologizáló, vagy más elméletek (a tanítványok tudatában támadt fel, hallucináció, a test ellopása, stb.) ma is élénk vita tárgyát képezi. (Például G.

Pásztori-Kupán István · Cluj-Napoca · 2017-02-14

Az előadás Kálvin Psychopannychia (A lelkek virrasztása) című művének felhasználásával és részleges újraértelmezésével, valamint Emil Brunner idevágó gondolatainak mérlegelésével a keresztyén hit egyik alapvető tanításának időszerűsítésére törekszik: mit jelent az előttünk járt "szentek közössége" és részvétele istentiszteleteinken, továbbá hogyan szemlélhetjük az idő feletti örök élet és az erre épülő evangélium központi kérdését?

Pásztori-Kupán István · Cluj-Napoca · 2017-02-14

Ókori és református hitvallásaink szövegében megjelenik a test feltámadásának gondolata, amelyet a régiek elsősorban a személyazonosság megőrzéseként értelmeztek. Ikoniumi Amphilokhiosz tanúsága szerint a személy és a test kapcsolatának ókori és jelenkori értelmezése között jóval kevesebb különbség van, mint amennyire első látásra feltételeznénk.

Kállay Dezső · Cluj-Napoca · 2017-02-14

Üdvtani szempontból a keresztyén teológia mindenekelőtt Krisztus kereszthalálának hasznát hangsúlyozza. Jézus Krisztus meghalt a mi bűneinkért, halálával kibékített bennünket Istennel, kereszten kiontott vérével megigazulást szerzett mindazoknak, akik hisznek benne. Krisztus feltámadásának üdvtani jelentőségét jobbára a halottak eszkatologikus (végidőbeli) feltámadásával kapcsolatban hangsúlyozzunk a halál felett aratott diadal valóságaként: ha Krisztus feltámadt a halálból, bizonnyal feltámadnak a halottak is, mivel Ő az első zsenge (vö. 1Kor 15,12.20).

Adorjáni Zoltán · Cluj-Napoca · 2017-02-13

A feltámadás, pontosabban a személy, az individuum feltámadásának hite, úgy ahogy az a Dániel könyvében vagy például a deuterokanonikus 1. és 2. Makkabeusok könyvében, illetve az Újszövetségi iratokban áll előttünk, hosszabb folyamat eredménye. E személyes feltámadásba vetett hithez nyújt adalékokat a Kr. u. 1. századi, ószövetségi apokrif, más megnevezés szerint pszeudoepigráf irat is, a Jób testamentuma. A Jób testamentuma által egyben betekintést lehet nyerni a Biblia „holdudvarának” bő irodalmába, s annak egyik közkedvelt műfajába, a pszeudoepigráf testamentum-irodalomba.

Balogh Csaba · Cluj-Napoca · 2017-02-13

Az Újszövetség révén a feltámadás a keresztyén teológia egyik alapvető gondolatává vált. De a feltámadással már ószövetségi szövegekben is találkozunk, és az újszövetségi szerzők gyakran ilyen szövegekre hivatkoznak olyan apologetikus összefüggésekben, ahol a feltámadás kapcsán érvelnek. Ez az előadás megvizsgálja az ószövetségi halálról és feltámadásról szóló diskurzus ókori közel-keleti kontextusát és áttekinti a vonatkozó ószövetségi szövegeket, reflektálva azok későbbi értelmezésére is az Újszövetségben és a korai zsidóságban.

2016

Koppándi Botond Péter · Cluj-Napoca · 2016-11-16
Koppándi Botond Péter · Cluj-Napoca · 2016-09-16
Koppándi Botond Péter · Cluj-Napoca · 2016-09-15
Visky Sándor Béla · Budapesta · 2016-08-29

Aki a szavakban csal, nem csak az életét sikkasztja, sinkófálja el, hanem a vallomás lehetőségét. (Pilinszky János)

Visky Sándor Béla · Sárospatak · 2016-08-26

Stephen Hawking korunk egyik legmeghatározóbb gondolkodója méltán örvend széleskörű elismertségnek. Felmerül azonban a kérdés: vajon tudományos tekintélye igazolhatja-e a sajátosan filozófiai és vallási kérdésekre vonatkozó kijelentéseit is? John C. Lennox az Oxfordi Egyetem matematika professzora késégbe vonja ezt. Nem Hawking szigorúan tudományos tételeit vizsgálja, hanem azokat a világnézeti-, filozófiai, vallási és antropológiai állításait, melyeket a tudós az utóbbi időben gyakorta hangoztat.

Visky Sándor Béla · Budapesta · 2016-04-09

Vladimir Jankélévitch orosz zsidó családból származó francia filozófus. Egy méltatója szerint “a zsidó gondolkodók közül a leginkább görög”, és egyszersmind – tegyük hozzá – a leginkább keresztyén is. 1951—1979 között volt a Sorbonne egyetem morálfilozófusa. Úgy tartják számon, mint aki “nem tudott megbocsátani”, hisz elévülhetetlennek vélte a háborús bűnöket, miközben sokat írt a megbocsátásról (Le pardon, Pardonner?) Előadásomban ezeket az írásait kapcsolom össze Bonhoeffer Etikájának két kérdéskörével: a bűnvallással, illetve a halál bálványozásával.

Visky Sándor Béla · Cluj-Napoca · 2016-01-20

Azt a feladatot kaptam, hogy a törvény és evangélium viszonyáról beszéljek, arról az ívről, amely e kettő között feszül, és hitünk szerint valóságos ernyőt képez az emberi élet fölött. Hankiss Elemér: A Nincsből a Van felé című könyvet olvasom éppen (karácsonyi ajándék, fiam dedikációjával: „Köszönöm a segítséget, amit Tőled kaptam a Nincsből a Van felé tartó utamon.”). A nemrég elhunyt szerzőnek ez az utolsó munkája, és ezt a merész alcímet viseli: Gondolatok az élet értelméről (Osiris, Budapest, 2012).

2015

Somfalvi Edit · Cluj-Napoca · 2015-11-20

Amikor egy kisgyermek fél vagy szorong, a legegyszerűbb őt ölbe venni és mesélni valami szépet, érdekeset és biztatót neki, hogy szűnjön a félelme, oldódjon a szorongása. Lelkipásztorként sokszor kellett megállnom magányos emberek, kórházi ágyakon fekvő betegek vagy gyászolók mellett temetéseken. Gyakran tapasztaltam, hogy saját szavaim elégtelennek bizonyultak, ami a bátorítást illeti, de egy jól megválasztott alapige vagy elbeszélt-elolvasott történet érezhetően oldotta a magányos, a beteg vagy a gyászoló ember szomorúságát, szorongását.

Visky Sándor Béla · Cluj-Napoca · 2015-10-24

Előadásunk egyház és állam viszonyrendszerét kívánja feltárni Dietrich Bonhoeffer értelmezésében (1906 – 1945). Etikai gondolkodásának az egysége Krisztusra épül: mind az egyház, mind az állam az Ő uralma alatt áll. Isten parancsának négy mandátumon keresztül kell megvalósulnia a világban, melyek a házasság (család), a munka (kultúra), a mindenkori politikai kormányzat, valamint az egyház.

Visky Sándor Béla · Budapesta · 2015-04-09
Koppándi Botond Péter · Küküllődombó · 2015-03-11
Koppándi Botond Péter · Marosszentgyörgy · 2015-03-04
Kállay Dezső · Nagyszeben · 2015-02-27

Înainte de a începe tratarea problemei formulate în titlu, trebuie să fac câteva observații justificatoare la începutul referatului.

Pages