Rendszeres teológia - Dogmatika

Az Egyetlen vigasztalásom címmel megjelent áhítatos könyvet a Heidelbergi Káté alapján az egyházmegye 36 lelkipásztora írta. E kiadványt a reformáció 500. évfordulójára szánták, amivel nem emléket állítanak, hanem megerősítik a hitet, hogy Isten megújuló kegyelme velünk van. A kötetet Veress László marosszentkirályi lelkész mutatta be.

Ez a doktori dolgozat csupán az Institutio 1559-es kiadásának a szabad akaratról szóló fejezeteiben fellelhető Khrüszosztomosz-idézetekkel foglalkozik, és igyekszik kideríteni, milyen teológiai szempontokat, vagy akár érdekeket akart érvényesíteni Kálvin, amikor ezekben a fejezetekben megfogalmazta az antiókhiai teológiai iskola emlőin nevelkedett pátriárka szabad akarattal kapcsolatos tanításáról alkotott véleményét.

This paper is the second part of a three-piece series, concerning the question of dichotomy and trichotomy. The semantic analysis of the biblical terms was published in an earlier issue of the Református Szemle (2015/3). The present paper presents an introduction on the importance of theological anthropology and the anthropological approach of most important authors from the Early Church. It will be followed by another paper presenting a few anthropologies from the Reformation era and 20th century

A Heidelbergi Kátéban nem találkozunk az embert önmagában vizsgáló kérdésekkel. A Káté szerzői valahányszor az ember természetére, állapotára vagy akár rendeltetésére vonatkozó kérdést tesznek fel, egyértelműen éreztetik, hogy soha nem önmagában, hanem kizárólag Istennel való kapcsolatában szemlélik az embert. Mindjárt a Káté preambulumában találkozunk ennek világos kifejezésével, amikor az egyetlen vigasztalásra vonatkozó kérdés-feleletben kifejtik, hogy az ember nem rendelkezik önmaga fölött, ugyanis elsősorban a megváltás jogán Jézus Krisztus tulajdona.

Oldalak

Subscribe to Rendszeres teológia - Dogmatika