Etika II

Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk? A jó cselekvésének a meghatározása tehát csak az antropológia, ismeretelmélet és a vallásos hit összefüggésében válaszolható meg - helyesen vallja ezt a morálfilozófia. A keresztyén etika kiinduló pontja azonban a kijelentés. Ennek megfelelően minden cselekvés motivációja és mértéke ez: "Járjatok méltóan az Úrhoz" (Kol 1,10). A tárgy célja annak tudatosítása, hogy az ember, aki egyszerre a természet és a kegyelem rendjében él, alapvetően erkölcsi lény. Amennyiben Isten kijelentett akaratában felismeri a jó tartalmát és azt embertársai közösségében gyakorolja, betölti rendeltetését; ellenkező esetben viszont elvéti azt. - Miután első szemeszterben a diák megismerkedett az etika itt vázolt fogalmi hálójával, módszerével és témáival, e második félévben az előadások célja D. Bonhoeffer Etikájának részletes megismertetése és értelmezése; ez a klasszikus mű az etikatörténet talán legszélesebb körben ismert alapmunkája.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A hallgató megismeri az olyan alapvető etikai fogalmakat, mint szabadság, felelősség, lelkiismeret, norma, értékrend, tisztelet, autonómia, heteronómia, emberi méltóság; továbbá a moralitás különböző típusú értelmezéseit: Kant etikája, utilitarizmus, kontraktualizmus, stb. Megérti az általános erkölcstan és a keresztyén etika közös vonásait, valamint ezek elkülönítő jegyeit. - Ezeket az előzetes ismereteket D. Bonhoeffer Etikájának összefüggésében mélyítheti el a diák. - Az elsajátított alapfogalmak és etikai szempontok alapján a hallgatók szemináriumi órák keretében különböző szociáletikai témákat dolgoznak fel, ezzel igazolva problémaérzékenységüket és a megértett elméleti anyag alkalmazásának a képességét.

Általános kompetenciák

A tárggyal való foglalkozás hozzásegíti a hallgatót annak a képességnek a kialakulásához, hogy egy adott élethelyzetben azonosítani tudja az erkölcsi dilemmákat, a sokszor egymásnak ellentmondó morális követelményeket; hogy biztos értékrend alapján felismerje a klasszikus- valamint a teológiai erények (bölcsesség, bátorság, igazságosság, mértékletesség; hit, remény, szeretet) valódi tartalmát, és ezek gyakorlatában igazi értékek teremtője lehessen - sok esetben az értékek vagy a kötelességek ütközésének a szorításásban.

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 1 1 0
28 óra/szemeszter 14 14 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 70
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 20
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 10
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 10
Személyre szabott konzultáció 2
Szorgalmi idő összesen 42

Vizsgáztatás

1. Szóbeli vizsga az előadásokon készített jegyzetek és a kiadott anyag alapján - 50%
2. Írásbeli dolgozat a bemutatott szemináriumi témáról - 50%

Bibliográfia

Könyv

Tanulmány folyóiratban

Tanulmánykötet