„Libri Peregrinantes” Erdélyi protestáns diákok külföldi egyetemjárása könyveik tükrében. Kiállítás

A Protestáns Teológiai Intézet könyvtára május 23-án peregrináció-történeti kiállítást színtere volt. A kiállítás bepillantást enged a külföldi tanulmányúton részt vett erdélyi protestáns diákok peregrinációjának részleteibe korabeli dokumentumaik alapján.


A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárának két terme, – amelyekből az 1895-ös alapításkor valójában állt a könyvtár, és amelyekben most a muzeális állomány egy része található – látványraktárrá és kiállítótérré alakult át. Ezekben a terekben kapott helyet egy peregrináció-történeti kiállítás, amelynek az a célkitűzése, hogy a külföldi tanulmányúton vett könyveik, egyéb korabeli dokumentumaik által bepillantást engedjen az erdélyi protestáns diákok peregrinációjának részleteibe. A könyvtár jelentős muzeális állománya nagyrészt külföldet járt egyháziak könyvhagyatékából épült fel. Így adta magát a lehetőség, hogy a könyvek által rajzoljuk meg egykori tulajdonosaik szellemi profilját, és mutassuk be azt az európai kitekintésű szellemi és emberi kapcsolatrendszert, amely a peregrinációs utak révén létrejött.

A kiállítási panókon az egyetemjárásról, a fontosabb európai egyetemi központokról kapunk tájékoztatást, ill. erdélyi protestáns lelkészek emlékalbumjait, külföldön vásárolt könyveit mutatjuk be. A korabeli illusztrációk a téma legfontosabb és legérdekesebb részleteit világítják meg. A panók grafikai tervezése Könczey Elemér munkája. A tárlók, amelyeket ifj. Kozma Zsolt műépítész tervezett, ugyanebben a gondolatkörben fogantak: utazóládákat mintáznak, amelyekben valaha ezek a könyvek eljutottak mai helyükre.

A tárlat talán legérdekesebb látnivalója a könyvtár kézirattárában őrzött három peregrinációs emlékkönyv (album amicorum). Ezek mellett peregrinusok autográf levelei, és külföldi úton vett könyvei, disszertációi kaptak helyet, ill. egy tárló bemutatja az erdélyi vonatkozású szakirodalmát ennek a témának.

A három album egyedi sajátosságokkal bír. Gyöngyösi Nagy István két ízben járt külföldön tanulmányi céllal, ez viszonylag ritka volt abban a korban. Utrechti és oderafrankfurti tanulmányai után a nagybányai egyházmegye főjegyzője, majd esperese lett. Az unitárius Árkosi Tegző Benedek nevéhez köthető a sajtóban több ízben is elhíresült Kopernikusz-kötet, amely feltűnik a kiállított korabeli könyvjegyzékén is, albumában pedig megtaláljuk Jan Kolacek, latinosan Johannes Placentinus bejegyzését is, akinél Frankfurtban a heliocentrikus elméletet elsajátíthatta. (Egyébként Placentinus bejegyzése megtalálható Gyöngyösi albumában is). A harmadik albumnak, idősebb és ifjabb Abats Márton albumának érdekessége, hogy apa és fia fél emberöltő eltéréssel ugyanazt a könyvecskét vitte magával külföldi bujdosására. Az emlékező sorok mellett útleírásukat, napi költekezéseiket is ebbe rögzítették. A kiállítás témájához szorosan kapcsolódik, hogy az albumba mindketten beírták a Hollandiában vásárolt könyveik listáját is, és a tárlóban helyet kap olyan könyv is, amelynek előzékén id. Abats Márton possessori bejegyzése a kor szokása szerint a vásárlás helyének és idejének megadásával egészül ki.

Kiállítottuk Décsei Pál marosvásárhelyi diák Marburgban szerzett kolligátumát, amely tíz, a peregrinációjával kapcsolatos nyomtatványt tartalmaz, köztük két, nevére szóló szárazpecsétes oklevelet. Egy külön tárlóban emlékezünk arról a két református nyomdászról, akik szintén külföldön gyarapították a tudásukat, Misztótfalusi Kis Miklósról és Páldi Székely Istvánról. Az utolsó tárló egy kutatás-történeti keresztmetszet az erdélyi vonatkozású szakirodalomból.

A kiállítás anyagának összeállításához az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár és a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltára is hozzájárult.

A kiállítást támogatta a Nemzeti Kulturális Alap.