Újszövetségi teológia II. Az evangéliumok teológiája és historiográfiája

A tárgy célja megismertetni az újszövetségi teológia szaktárgy kialakulását, történetét, legfontosabb feladatait. Az első félév előadásainak keretén belül sor kerül továbbá a szinoptikus evangéliumok legjelentősebb teológiai-krisztológiai vonulatainak felvázolására. A tematikai egységet Jézus Krisztus személyének az evangéliumokban való bemutatása hozza létre.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A hallgató értékelni tudja az újszövetségi teológia tárgy különböző megközelítéseiben jelentkező sajátosságokat, hiányosságokat, pozitív meglátásokat. A hallgató ismeri a történeti Jézus-kutatás legfontosabb teológiai következményeit. Rendszerezni tudja a szinoptikus evangéliumok krisztológiáját, ismerve az evangéliumok közötti átfedéseket, különbségeket. A hallgató látja az evangéliumok szerzői értelmező leírásának jelentőségét Jézus személyének megrajzolásában.

Általános kompetenciák

A hallgató különbséget tud tenni a keresztyén tanítás rendszeres teológiai és bibliai teológiai megközelítései között. Fel tudja vázolni az újszövetségi teológia ószövetségi gyökereit. Átlátja azokat a bibliai alapokat, amelyekre az egyházi hagyomány felépítette a maga krisztológiai tanításait.

Óraszerkezet

  1. A Jézus-kutatás problémái. A történeti Jézus

    Irodalom:
    Geréb Zsolt: Újszövetségi biblia-teológia. Jézus élete és tanítása. 8–9.
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 51–60.
    Hahn, Ferdinand: Theologie des Neuen Testaments I. 30–46.

  2. Jézus életének történeti kontextusa.

    Irodalom:
    Geréb Zsolt: Újszövetségi biblia-teológia. Jézus élete és tanítása. 8–13.
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 61–67.

  3. Jézus és Keresztelő János

    Irodalom:
    Geréb Zsolt: Újszövetségi biblia-teológia. Jézus élete és tanítása. 13–14.
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 68–75.
    Hahn, Ferdinand: Theologie des Neuen Testaments I. 47–55. (fordítás: 2–8)

  4. Jézus tanítása Isten országáról

    Irodalom:
    Geréb Zsolt: Újszövetségi biblia-teológia. Jézus élete és tanítása. 17–19.
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 76–83.
    Hahn, Ferdinand: Theologie des Neuen Testaments I. 56–73. (fordítás: 9–14)

  5. Jézus követése és Isten új népének összegyűjtése

    Irodalom:
    Geréb Zsolt: Újszövetségi biblia-teológia. Jézus élete és tanítása. 16–17, 25–27.
    Hahn, Ferdinand: Theologie des Neuen Testaments I. 74–91. (fordítás: 18–28)

    Megjegyzés:
    Hahn kidolgozása a legáttekinthetőbb, jól tagolt és rendszeretett anyag. Ez tekinthető a tájékozódás alapjának. Kiegészítőként jól használható a Geréb-kurzus anyaga is.

  6. Jézus igehirdetésének jellemző formái

    Irodalom:
    Geréb Zsolt: Újszövetségi biblia-teológia. Jézus élete és tanítása. 20–25.
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 84–92.
    Hahn, Ferdinand: Theologie des Neuen Testaments I. 63–69. (fordítás: 14–17)

    Megjegyzés:
    A Geréb-kurzus Jézus példázatairól ad részletes tájékoztatást.
    Hahn a példázatok értelmezésével kapcsolatos modern elméletket vázolja fel.
    Egyedül Stuhlmacher tér ki Jézus igehirdetésének a példázatokon kívüli jellemző irodalmi formáira: bölcs mondások, szentenciák, talányos mondások; tan-összegzések (Lehrsummarium); írásmagyarázatok; antitézisek. Ezek mellett kitér Jézus cselekedeteire is: gyógyító csodák; asztalközösségek a bűnösökkel.

  7. Isten páratlansága és dicsősége Jézus igehirdetésében

    Irodalom:
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 93–104.

  8. Jézus etikai tanítása

    Irodalom:
    Geréb Zsolt: Újszövetségi biblia-teológia. Jézus élete és tanítása. 27–31.
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 105–115.
    Hahn, Ferdinand: Theologie des Neuen Testaments I. 92–108. (fordítás: 29–38)

    Megjegyzés:
    Hahn nagyon világosan tagolja az anyagot, az alcímekben meg lehet ragadni az egésznek a lényegét és a menetét.
    Stuhlmacher anyagelrendezéséhez képest Hahn fordított sorrendben tárgyalja a Szeretet kettő parancsáról és a Jézus törvényértelmezéséről szóló részeket.
    Mindkét anyagban van nagyon jól használhat, egyedi elem.
    Alapossága és mélysége miatt ajánlott a Stuhlmacher anyagot alapul venni, de az sem téves, ha valaki a Hahn féle leírásra támaszkodik.

  9. Jézus autoritása: teljhatalma és összeütközései

    Irodalom:
    Hahn, Ferdinand: Theologie des Neuen Testaments I. 109–118. (fordítás: 44–50)

    Megjegyzés:
    Hahn a Jézus személyének rendkívüli vonásait nem a méltóságjelzők felől közelíti meg. Álláspontja szerint azok csak húsvét után alakultak ki, így gyülekezti képződmények és a gyülekezeti teológia Jézus-értelmezésének dokumentumai.
    Hahn úgy látja, hogy Jézus életének mégis olyan vonatkozásai vannak, amelyke egyértelműen a méltoságjelzők kialakulásához vezettek. Ő ezekben a jellemzőkben ragadja meg Jézus személyének, és ezzel együtt munkásságának, szenvedésének és halálának rendkívüliségét.
    Ezért foglalja össze a "Jézus teljhatalma, összeütközései..." cím alatt mindazt, ami rendkívüli tekintélyt (autoritást) külcsönzött a Jézus tanításának és tetteinek, mely annyira tudatos és provokatív volt, hogy szükségszerűen vezetett el a Jézus elítéltetéséhez és kivégzéséhez.

  10. Jézus messiási tudata

    Irodalom:
    Geréb Zsolt: Újszövetségi biblia-teológia. Jézus élete és tanítása. 31–37.
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 116–131.

  11. Hogyan értelmezte Jézus szenvedését és halálát?

    Irodalom:
    Geréb Zsolt: Újszövetségi biblia-teológia. Jézus élete és tanítása. 37–39.
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 132–147.
    Hahn, Ferdinand: Theologie des Neuen Testaments I. 121–125. (fordítás: 51–56)

    Megjegyzés:
    Stuhlmacher nagy gondot fordít Jézus utolsó vacsorán elhangzott szavainak exegetikai, hagyománytorténeti megvilágítására. Kiválóan alkalmas az úrvacsorára felkészítő ágendás beszéd legfontosabb hangsúlyainak a feltárásában.

    Olvasmány:

    • Stuhlmacher: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. Alapvetés. Jézustól Pálig., 132-147 (16)
  12. Jézus elítéltetése és keresztre feszítése

    Irodalom:
    Geréb Zsolt: Újszövetségi biblia-teológia. Jézus élete és tanítása. 38–39.
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 148–159.
    Hahn, Ferdinand: Theologie des Neuen Testaments I. 118–121. (fordítás: 50–52)

  13. Jézus feltámadása

    Irodalom:
    Geréb Zsolt: Újszövetségi biblia-teológia. Jézus élete és tanítása. 39–40.
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 167–67.
    Hahn, Ferdinand: Theologie des Neuen Testaments I. 128–140. (fordítás: 52–56)

    Megjegzés:
    Stuhlmacher előbb a feltámadás-hit ószövetségi és korai zsidó szemlélete alakulásának szentel fokozott figyelmet, majd kitér az újszövetségi levélirodalom legfontosabb textusaira (a Jézus halálának és feltámadásának üdvjelentőségét összegző hitvallási hagyomány), végül az üres sír és a Jézus megjelenéseire vonatkozó evangéliumi hagyományt ismerteti.
    Hahn az evangéliumokban leírt eseményekkel indít (üres sír és megjelenés-történetek), innen tér rá a Jézus üdvözítő halálára és feltámadására vonatkozó (és a levélirodalomban fellelhető) újszövetségi hitvallás-hagyomány kialakulására.

  14. Ki volt a názáreti Jézus?

    Irodalom:
    Stuhlmacher, Peter: Az Újszövetség Bibliai teológiája I. 160–164.

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 2 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 28 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 40 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 10 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 0 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 0 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 50 óra/szemeszter.
  • Összesen: 78 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

Az érvényben levő szabályoknak megfelelően az óralátogatás előfeltétele a vizsgára való jelentkezésnek. A szóbeli vizsga a kiadott bibliográfia és egyetemi jegyzet alapján történik.