Előadások

2019

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2019-12-06

Some of the aspects of this image have long been stumbling blocks among the readers of this library of sacred texts, both outside and inside the church. Three short examples may suffice:

2018

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2018-04-12

A keresztyén teológia szempontjából a prófétai irodalom kulcsfontosságú szerepet tölt be. Az újszövetségi szerzők erre az iratgyűjteményre hivatkoznak, amikor Krisztus messiási mivoltát akarják legitimálni. Bullinger pedig a prófétai küldetésben látja a reformátori egyház igei szolgálatának az analógiáját. Ennek ismeretében nem véletlen, hogy az ószövetségi prófétizmus a bibliatudományokban is rendkívül sok figyelmet kapott. De ez a kutatástörténet mind a próféta személyét, mind a prófétai szövegeket illetően alapvető változásokról tanúskodik.

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2018-04-09

Az Újszövetség révén a feltámadás a keresztyén teológia egyik alapvető gondolatává vált. De a feltámadással már ószövetségi szövegekben is találkozunk, és az újszövetségi szerzők gyakran ilyen szövegekre hivatkoznak olyan apologetikus összefüggésekben, ahol a feltámadás kapcsán érvelnek. Ez az előadás megvizsgálja az ószövetségi halálról és feltámadásról szóló diskurzus ókori közel-keleti kontextusát és áttekinti a vonatkozó ószövetségi szövegeket, reflektálva azok későbbi értelmezésére is az Újszövetségben és a korai zsidóságban.

2017

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2017-11-09

A keresztyén teológia szempontjából a prófétai irodalom kulcsfontosságú szerepet tölt be. Az újszövetségi szerzők erre az iratgyűjteményre hivatkoznak, amikor Krisztus messiási mivoltát akarják legitimálni. Bullinger pedig a prófétai küldetésben látja a reformátori egyház igei szolgálatának az analógiáját. Ennek ismeretében nem véletlen, hogy az ószövetségi prófétizmus a bibliatudományokban is rendkívül sok figyelmet kapott. De ez a kutatástörténet mind a próféta személyét, mind a prófétai szövegeket illetően alapvető változásokról tanúskodik.

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2017-11-06

Az Újszövetség révén a feltámadás a keresztyén teológia egyik alapvető gondolatává vált. De a feltámadással már ószövetségi szövegekben is találkozunk, és az újszövetségi szerzők gyakran ilyen szövegekre hivatkoznak olyan apologetikus összefüggésekben, ahol a feltámadás kapcsán érvelnek. Ez az előadás megvizsgálja az ószövetségi halálról és feltámadásról szóló diskurzus ókori közel-keleti kontextusát és áttekinti a vonatkozó ószövetségi szövegeket, reflektálva azok későbbi értelmezésére is az Újszövetségben és a korai zsidóságban.

Balogh Csaba · Debrecen · 2017-04-12

Az előadás Hab 2:4b az Újszövetség és a keresztyén teológia rendkívül nagy hatású szövegének reformáció-korabeli értelmezéstörténetével történetével foglalkozik, Luther és Kálvin Habakuk 2:4-hez írt magyarázatai alapján. Az előadás fölvázolja, hogy e két kommentátor részben eltérő, részben hasonló hermeneutikai alapelvei hogyan konkretizálódnak e konkrét szöveg magyarázatában. A tanulmány rávilágít arra is, hogy exegetikai, nyelvészeti és hermeneutika-történeti ismeretek birtokában hogyan viszonyulhat a mai teológia ehhez a gazdag értelmezéstörténeti örökséghez.

Balogh Csaba · Gyulafehérvár · 2017-04-06

Az előadás két olyan vitatott szövegrészt vizsgál meg Habakuk könyvében (Hab 1:5 és 2:5), ahol a Septuaginta más korai verziókkal való egyező olvasata egy, a Masszoréta Szövegtől eltérő, annál ősibb variánsra enged következtetni. A konkrét szövegtörténeti eredmény mellett az előadás rávilágít arra is, hogy a hagyományos diakrón szövegkritikai gyakorlattól eltérően, amely egy-egy Masszoréta Szöveghez viszonyított eltérést gyakran atomizáltan, elszigetelten közelít meg, módszertani szempontból elengedhetetlen, hogy ezeket az olvasatokat előbb az eredeti szövegek és irodalmi kontextusok tágabb összefüggésében értelmezzük, mielőtt az egymással való összevetésre sor kerülne.

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2017-02-16

A keresztyén teológia szempontjából a prófétai irodalom kulcsfontosságú szerepet tölt be. Az újszövetségi szerzők erre az iratgyűjteményre hivatkoznak, amikor Krisztus messiási mivoltát akarják legitimálni. Bullinger pedig a prófétai küldetésben látja a reformátori egyház igei szolgálatának az analógiáját. Ennek ismeretében nem véletlen, hogy az ószövetségi prófétizmus a bibliatudományokban is rendkívül sok figyelmet kapott. De ez a kutatástörténet mind a próféta személyét, mind a prófétai szövegeket illetően alapvető változásokról tanúskodik.

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2017-02-13

Az Újszövetség révén a feltámadás a keresztyén teológia egyik alapvető gondolatává vált. De a feltámadással már ószövetségi szövegekben is találkozunk, és az újszövetségi szerzők gyakran ilyen szövegekre hivatkoznak olyan apologetikus összefüggésekben, ahol a feltámadás kapcsán érvelnek. Ez az előadás megvizsgálja az ószövetségi halálról és feltámadásról szóló diskurzus ókori közel-keleti kontextusát és áttekinti a vonatkozó ószövetségi szövegeket, reflektálva azok későbbi értelmezésére is az Újszövetségben és a korai zsidóságban.

2014

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2014-08-29

Társadalomtudományi szempontból a tisztségek egy közösség szerveződésének a folyamatában jönnek létre, és az a céljuk, hogy egy közösség jó működését szolgálják. Valamely tisztség viselője tehát szolgája annak a csoportnak, amely őt megbízta. Tekintélyét az őt megbízó közösség szavatolja. Létjogosultságát tekintve nem fölé, hanem alárendelt viszonyban áll azzal. A közösséghez tartozó egyénhez viszonyítva hierarchikusan fölötte áll ugyan, de ez csupán azért, mert az egyénnel szemben egy, az egyénnél magasabb rendű közösség tekintélyét képviseli.

Balogh Csaba · Bécs · 2014-07-08

Recent studies on the history of composition of the Book of Isaiah generally recognise the secondary character of Isa 10:16-19 in relation to the prophecy against Assyria. It is generally presupposed that these verses elaborate on the famous anti-Assyrian pericope, Isa 10:5-15. Verses 16-19 are most often dated to the seventh century when the book of Isaiah was subject to a major re-edition, the so-called Assyrian redaction, or - more rarely - to the exilic period when the entire book underwent another process of re-reading. Deriving vv. 16-19 from either the late Neo-Assyrian or the Babylonian era involves, however, several difficulties and needs to be reconsidered. While accepting the secondary character of Isa 10:16-19 on its current location, this study proposes a different interpretation and date for this text and assigns it a basically different role in the compositional process of the prophecies in its context than it has so far been proposed.

2013

Balogh Csaba · Arad · 2013-11-12

Számunkra ma már természetesnek tűnik, hogy a házasságot polgári jelenségként kezeljük, de az egyház tagjaiként ugyanúgy természetesnek tartjuk azt, hogy az esküvőnek továbbra is van egyházi vonatkozása. De valójában ennyire magától értetődő-e ez a helyzet? Az előadás apropóját adó konkrét kérdések is ebbe az irányba mutatnak: Végső soron polgári vagy egyházi szertartás-e a házasság? Van-e szerepe a házasságkötésben az egyháznak, és ha igen milyen ez a szerep? Hogyan viszonyul egymáshoz a polgári és az egyházi „eskü”?

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2013-11-02

Az előadás elsősorban a Tízparancsolat negyedik rendelkezéséhez kapcsolódik, amelynek közismertebb formája így hangzik:

Balogh Csaba · Leipzig · 2013-07-31

It is well-known that the book of Isaiah contains clarifying interpolations. Shorter phrases or even entire verses with problematic readings are of-ten identified by exegetes as loose “glosses”. However, this study suggests that editorial interpolations are not merely unrelated annotations from various periods. Typical explicatory phrases from Isa 8:2, 8:6-7a and 8:23b analysed in this study tend to expose recognisable patterns, a coherent scope and a common hermeneutical principle.

2012

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2012-10-10

Ez a téma és kérdésfelvetés korántsem új keletű – egyébként mi az, ami még annak számíthat a mai teológiában? Az egyház- és teológiatörténet során, amióta az Ószövetség bekerült a képbe, sokan és sokféle módon keresték már a választ a fenti kérdésre, és ezek eredménye számtalan könyvben és tanulmányban áll előttünk. Mindeközben azonban szakmai fórumokon, teológiai vitákban, gyülekezetekben, baráti beszélgetésekben, egyházi sajtóban, elektronikus levelezőlistákon megjelenő Ószövetséggel kapcsolatos negatív megnyilvánulások jelzik azt, hogy bár a téma nem újszerű, mégis igen aktuális marad.

Balogh Csaba · Debrecen · 2012-04-27
Balogh Csaba · Kolozsvár · 2012-04-09

2011

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2011-06-03
Balogh Csaba · Hodgya · 2011-05-20

Adott a következő három bibliai idézet. Szólt Isten Sámuel prófétához és ezt mondta neki: „Megbántam, hogy királlyá tettem Sault.” (1 Sám 15,11). Ugyanebben a történetben, néhány verssel később, miután Sámuel tudtára adja Saul királynak, hogy Isten elvette tőle a királyságot, ezt mondja a próféta Saulnak: „Izráel örök Istene nem hazudik, és nem is bán meg semmit, mert nem ember ő, hogy megbánjon valamit.” (1 Sám 15,29).

Balogh Csaba · Nagyszeben · 2011-02-24

Oldalak