megigazulás

Engedjétek meg, hogy egy kérdéssel kezdjem. Van-e az itt ülők között valaki, aki saját üdvössége érdekében körül akarna metélkedni? Van-e olyan, aki esetleg ezt már korábban megtette? Senki? Senki, aki a Krisztus helyett a körülmetélkedést választaná? Akkor engedjetek meg egy második kérdést is: Van-e az itt ülők között valaki, aki úgy gondolja, hogy az ember a „törvény” cselekvése által – bármi legyen is az – lesz igazzá Isten előtt?

Pál apostol nyomán Habakuk 2:4 a keresztyén teológia egyik kulcsfontosságú szövege, amelyre az Újszövetség három alkalommal konkrétan hivatkozik. A reformáció korában, amikor a hit általi megigazulás újra a teológiai figyelem középpontjába kerül, ez a szövegrész, illetve ennek újszövetségi referenciái ismét jelentős szerephez jutnak. A tanulmány rámutat arra, hogy Hab 2:4 héber szövegének eltérő értelmezése milyen következményekkel járt a két nagy reformátor, Luther Márton és Kálvin János hit-értelmezésére nézve. Hab 2:4 reformátori olvasatának elemzése rávilágít ugyanakkor a (nyugati) keresztyén hagyomány egy másik kardinális problémájára is. A hit általi megigazulást illetően a héber szöveg alapján igyekszik egy olyan kérdést tisztázni, amely valójában a görög szöveghez (a Septuagintára hagyatkozó páli értelmezéshez) kötődik. Az újszövetségi szövegek révén közvetett formában kanonizált, ugyanakkor a reformátorok (és a nyugati teológia) által megkérdőjelezett tekintélyű Septuaginta, illetve a mérvadónak tekintett héber szöveg egymásmellettisége, továbbá a scriptura sacra sui ipsius interpres és a hebraica veritas kanonikus hermeneutikai elvei komoly paradoxonokhoz vezetnek.

Az előadás Hab 2:4b az Újszövetség és a keresztyén teológia rendkívül nagy hatású szövegének reformáció-korabeli értelmezéstörténetével történetével foglalkozik, Luther és Kálvin Habakuk 2:4-hez írt magyarázatai alapján. Az előadás fölvázolja, hogy e két kommentátor részben eltérő, részben hasonló hermeneutikai alapelvei hogyan konkretizálódnak e konkrét szöveg magyarázatában. A tanulmány rávilágít arra is, hogy exegetikai, nyelvészeti és hermeneutika-történeti ismeretek birtokában hogyan viszonyulhat a mai teológia ehhez a gazdag értelmezéstörténeti örökséghez.

În cadrul cursului Introducere în Noul Testament III vă prezentăm aspectele de istorie literară (autor, destinatar, locul, timpul și circumstanțele în care au fost scrise, motivul care a stat la baza consemnării lor, forma și structura literară) a scrisorilor lui Pavel (Galateni, Romani, Filipeni, Coloseni, Efezeni şi Epistolele Pastorale), principalul lor conținut, cele mai reprezentative teme și motive teologice. Bazându-se pe informații istorice și factuale anterioare, cursul introductiv va iniția cursantul în exegeză și în abordarea teologică.

At the Introduction to the New Testament III course we present the literary history (author, addressee, where, when and the circumstances in which they were written, the reason for why they were written, the literary unity and their structure) of the letters of Paul written to the Galatians, Romans, Philippians, Colossians, Ephesians and the Pastoral epistles, their main content, the most representative theological themes and motifs. Based on previous historical and factual information, the introductive course leads the attendee into the exegesis and the theological approach.

A Bevezetés az Újszövetségbe III tantárgy keretében bemutatjuk a Gal, Róm, Fil, Kol, Ef, Pászt levelek irodalomtörténeti kérdéseit (szerző, címzettek, a mű megírásának helye, ideje, körülményei, indítékai, irodalmi egysége és szerkezeti felépítése), főbb tartalmi egységeit, jellegzetes teológiai témáit és motívumait.
A történeti és tárgyi ismeretek birtokában a bevezetéstan felkészíti a hallgatót az újszövetségi exegézis és teológia művelésére.

Oldalak

Subscribe to megigazulás