Vladimir Jankélévitch

The God of Jankélévitch is creative energy, eternal acting goodness and love, but it is not a person and does not personally know its creations. It does not rule, does not enter into a covenant, does not bring redemption at the cost of its own heartbreak, does not judge sins and does not forgive them, does not speak, does not give commandments, does not conquer death, does not resurrect the dead, and does not offer eternal life.

Recenzió Visky S. Béla: A filozófia keresztje. A megbocsátás problémája Vladimir Jankélévitch morálfilozófiájában című könyvéhez

În perioada 2010-2013 susnumitul în calitate de doctorand desfăşoară activitate didactică şi lucrează la un proiect de cercetare cu scopul realizării unei teze de doctorat în domeniul filosofiei la Universitatea Babeş-Bolyai, Facultatea de Istorie şi Filosofie, Catedra de Istorie Antică şi Medievală. Titlul lucrării: Memorie şi uitare, justeţe şi împăcare în filosofia franceză contemporană (E. Lévinas, J. Derrida, P. Ricoeur, V. Jankélévitch).

Tekintettel arra, hogy napjainkban az emlékezéseknek és a múlt értelmezésének konjunktúrája van, és hogy a közéletet mélyen megosztja emlékezetkultúra és emlékezetpolitika gyakorlata, tanácsokozásunk célkitűzése egyrészt a zsidó-keresztyén hagyomány és teológiai örökség sajátos szempontjainak megjelenítése az emlékezés számára, másrészt ezeknek a szempontoknak a tudományos párbeszédbe való bekapcsolása, az objektivitás és interdiszciplinaritás jegyében.

Vladimir Jankélévitch orosz zsidó családból származó francia filozófus. Egy méltatója szerint “a zsidó gondolkodók közül a leginkább görög”, és egyszersmind – tegyük hozzá – a leginkább keresztyén is. 1951—1979 között volt a Sorbonne egyetem morálfilozófusa. Úgy tartják számon, mint aki “nem tudott megbocsátani”, hisz elévülhetetlennek vélte a háborús bűnöket, miközben sokat írt a megbocsátásról (Le pardon, Pardonner?) Előadásomban ezeket az írásait kapcsolom össze Bonhoeffer Etikájának két kérdéskörével: a bűnvallással, illetve a halál bálványozásával.

Ez a könyv a szerző teodicea-kérdésről szóló előző munkája kiegészítéseképpen is értelmezhető. A korábbi mű a gonosz problémáját járja körül, ez utóbbi munka a megbocsátás misztériumát kívánja feltárni.

Oldalak

Subscribe to Vladimir Jankélévitch