erdélyi protestáns lelkészképzés

A reformáció óta folyamatosan léteznek Erdélyben magyar ajkú evangélikus gyülekezetek (a barcasági magyar falvakban, Székelyzsomboron, Halmágyon, Oltszakadáton stb.). Ezek a Szász Evangélikus Egyház kebelébe tartoztak. 1886-ban a barcasági magyar ajkú gyülekezetek önálló Magyar Evangélikus Egyházmegyébe tömörültek és a Magyar Evangélikus Egyház Tiszai Egyházkerületéhez csatlakoztak, amelynek püspöki székhelye Nyíregyházán volt.

120 évvel ezelőtt az erdélyi lelkészképzés Nagyenyedről átkerült Kolozsvárra. Ezt ünnepli az Intézet egy tudományos szimpózium keretében 2015. október 14-én.

A színes képekkel illusztrált ismertető füzet Protestáns Teológia kolozsvári működésének százéves jubileumára jelent meg, és az erdélyi protestáns lelkészképzés múltját és jelenét mutatja be magyar, angol, német és holland nyelven.

Az unitárius lelkészképzés története összefonódik Kolozsvár reformációjával. Az erdélyi protestantizmus legradikálisabb ága 1566-tól folyamatosan Kolozsvárott képezte az evangélium hirdetésére rendelt papjait. Az unitáriusok kolozsvári főiskolájában a 16. században rangos európai tudósok tanítottak, hogy csak a legnagyobbakat említsük: Dávid Ferenc, Jacobus Palaeologus, Johannes Sommer, Matthias Vehe Glirius, Enyedi György stb. Az unitárius felsőoktatás két síkon zajlott, az ún. szekundánsok világi pályára, a tógatusok egyházi szolgálatra készültek.

  • 1622. Bethlen Gábor fejedelem idejében az országgyűlés elhatározza a gyulafehérvári collegium academicum felállítását.
  • 1622. Opitz Márton az első tanárok egyike. 1623-ig tanít Gyulafehérváron.
  • 1629. Megérkezik Alstedt János Henrik és Piscator Fülöp Lajos.
  • 1630. Bisterfeld János Henrik a bölcsészet, a teológia és a nyelvészet tanára.
  • 1630. Elkészítik a tantervet (exegézis, dogmatika, dialektika, homiletika).

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben folyó erdélyi református, evangélikus és unitárius lelkészképzés is Magyar Örökség Díjban részesült.

Subscribe to erdélyi protestáns lelkészképzés