Tanulmányait Debrecenben, Wiitenbergben, Marburgban végezte, majd 1609. május 24-én beiratkozik a heidelbergi egyetemre. Hazájába visszatérve előbb Nagyváradon (1611), majd Gyulafehérváron (1615) lelkész és Bethlen Gábor udvari papja, tanácsadója. 1618. november 18-tól haláláig az erdélyi református egyház püspöke. Az orthodox kálvinista irányzat híve; a református egyház buzgó megszilárdítója – főleg az unitárius eszmék befolyása elleni védekezésben. 1617-ben a fejedelem jelenlétében nyilvános vitatkozást tartott Csanádi Pállal, a kitűnő unitárius hittudóssal. Jelentős része van a halála után kiadott, Geleji Katona István püspök nevéhez kapcsolódó hivatalos énekeskönyv, az Öreg graduál összeállításában, melyet Geleji 1636-ban adott ki Gyulafehérváron. Halotti beszédei közül a Hodászi Lukács tiszántúli püspök felett tartott (Debrecen, 1613) és a Károlyi Zsuzsánna (Bethlen Gábor fejedelem felesége 1606-tól haláláig, 1622-ig) temetésén elmondottak nyomtatásban is megjelentek, és pedig az utóbbiak ugyanazon alkalomra írott gyászversével együtt az Exequiarum Caeremonialium... libelli duo (Gyulafehérvár, 1624) c. gyűjteményben, melynek előszava szintén tőle való. 1995. szeptemberében ünnepi istentisztelet keretén belül emléktáblát avattak az érkeserűi református templomban az egykori püspök emlékére. |
