Az aktív erőszakmentes ellenállás és a polgári engedetlenség elméletének és gyakorlatának evangélikus teológiai reflexiója nem nyilvánvaló hiszen a Lu- ther-értelmezés egy a 19. században kezdődött a második birodalom felemel- kedésével kapcsolatos és még ma is ható módosulása kizárja ezeket a lehetősé- geket. A dolgozatom célja a beszűkítő értelmezés lebontása és az eredeti lutheri szándékok kortárs és kontextuális értelmezési lehetőségeinek megmutatása. Ehhez segítségül hívok néhány német teológust akik a második világháborút követően részt vettek a lutheri örökség tisztázásában.
erőszak
The question of the relationship between religion and violence is a frequent topic in contemporary discourse. The problem has been particularly heightened in the wake of the attacks of 11 September 2001. It is no coincidence that the relationship between religion and violence focuses above all on the relationship between Islam and violence.
A vallás és erőszak kapcsolatának kérdése a kortárs diskurzus gyakori témája. A probléma különösképpen a 2001. szeptember 11 támadások kapcsán erősödött fel. Nem véletlen, hogy a vallás és erőszak kapcsolata mindenekelőtt az iszlám és erőszak kapcsolatára fókuszál.
A megtartó ismeret nem más, mint a Megtartó ismerete. Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik érteni szeretnék azt, amit hisznek, remélnek és szeretnek, hogy aztán még jobban higgyenek, reméljenek és szeressenek.
Az erőszakhoz való keresztény közelítésünk közös vezérgondolata: miképpen lelhetjük fel az erőszakkal szembeni aktivitáshoz utat nyitó cselekvési irányvonalakat. A „vele szemben” megfogalmazás azonban eleve megkérdőjelezhető. Nem az agresszió ellen kell ugyanis erőinket mozgósítani, hanem a benne rejlő erő átalakításának, az energiák átfordításának, megszelídítésének és elaborációjának módozatait szükséges felismernünk, alkalmaznunk, tanítanunk és általános „harcmodorként” a kultúra részévé tennünk.
Az erőszakhoz való keresztény közelítésünk közös vezérgondolata: miképpen lelhetjük fel az erőszakkal szembeni aktivitáshoz utat nyitó cselekvési irányvonalakat. A „vele szemben” megfogalmazás azonban eleve megkérdőjelezhető. Nem az agresszió ellen kell ugyanis erőinket mozgósítani, hanem a benne rejlő erő átalakításának, az energiák átfordításának, megszelídítésének és elaborációjának módozatait szükséges felismernünk, alkalmaznunk, tanítanunk és általános „harcmodorként” a kultúra részévé tennünk.
A kurzus célja, hogy bevezesse a lelkészjelölteket az ifjúsági kultúra-kutatás fontosabb kérdéseibe, mint például az ifjúsági korszakváltáz, az ifjúsági korszak kitolódása és a vele együtt járó fogyasztói magatartások, a szabadidő és fesztiválkutúra, az értékrendváltozás és deviancia, identitáskeresés, digitális nemzedékek, szubkultúrák és az egyházakban folyó ifjúsági munka témaköreibe. A tantárgy távlati célja a minőségi ifjúsági lelkipásztori munka előmozdítása.
